Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - MOHÁCSI ENDRE: A Magyar Királyság területszerzési törekvései Erdélyben Báthory Gábor fejedelemsége alatt
417 MOHÁCSI ENDRE A Magyar Királyság területszerzési törekvései Erdélyben Báthory Gábor fejedelemsége alatt A drinápolyi béke (1568) megkötésével lezáródott Magyarország három részre szakadásának folyamata. Új földrajzi fogalmak jöttek létre: a Magyar Királyság, az Erdélyi fejedelemség, és a török által hódoltatott közép-magyarországi területek. A mohácsi csatavesztés utáni török hódítások és belháborúk közepette kialakultak az új határok. A két törvényes király harcai alatt az Oszmán birodalom terjeszkedett és az 1560-as évek végére ezek a hódítások többé-kevésbé évtizedekig meghatározóak maradtak. Szabolcs és Szatmár vármegye a Magyar Királyság véghelyeivé és a történelem fontos színhelyévé vált. Ezekben az években épültek fel a török-magyarországi és a magyarországi-erdélyi határon lévő fontos erődök, mint Kálló vagy Szatmár. A magyar kézen maradt területeket természetesen mindkét oldal szerette volna a saját uralma alá vonni és újraegyesíteni. Ám ezeket a törekvéseket a török politika ügyesen akadályozta meg időről-időre. A térség biztosítására állították fel a Habsburgok a Szatmári főkapitányságot, Kassa, azaz a Felső-magyarországi főkapitányság alárendeltségében. A szatmári vár fontos katonai központ lett. Nemcsak a török elleni védekezésre kellett berendezkedni. Dolgozatunkban szeretnénk választ találni arra, hogy milyen lépéseket tett a Habsburg udvar Erdély megszerzésének érdekében a tizenötéves háború és a hajdúfelkelések utáni zavaros időszakban. Hogyan aknázta ki a Báthory Gábor fejedelemsége alatt az arra adódó lehetőségeket. Igaz, hogy ebben a témában már számos munka született", szeretnénk a megyénk területének történeti ismereteit tovább bővíteni. Jelen munkánk egy további kutatás eddigi eredményeiből készült. A folyton változó új határok által felszabdalt vármegyék területei, egyre inkább az Erdély és a Magyar Királyság közötti területi és hatalmi harc színterévé váltak. A tizenötéves háború befejeztével új problémával kellett szembenézni a békére áhítozóknak. Ez pedig a hajdúkérdés volt. A bécsi béke értelmében - mivel Bocskai a saját birtokaira telepítette a hajdúkat, támogatásul - megkapta élete végéig Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegye fennhatóságát. A hajdúk ügyét Bocskai halála után, az ecsedi uradalom ura, Báthory Gábor karolta fel. Gyámapja, ecsedi Báthory István Bocskai mellé küldte segítségül, ő ugyanis már nem mozdult ki erős vára falai közül. Kassán az ifjú találkozott a hajdú vezérekkel és meglátta a lehetőséget bennük saját politikai elképzeléseinek megvalósítására. Báthory, aki tetemes birtokokkal rendelkezett a Magyar Királyságban is, jó kapcsolatban volt már a fejedelemsége előtt is a hajdúvezérekkel. Sőt a fejedelmi széke elfoglalásánál is asszisztáltak Nagy András hajdúvezér seregei, aki a fejedelemtől a segítségéért a „hajdúk generálisa" címet kapta meg. Nem is volt ínyére a bécsi udvarnak és a nádornak sem, hogy Báthory miután fejedelem lett, azután is kapcsolatban maradt velük és sorozatosan zsoldjába is fogadta őket az Erdélyi Fejedelemség hasznára. Véleményét a kassai gyűlésen is hangoztatta Forgách Zsigmond. „Hogy egyéb dolgairól ne szóljunk, Zabolcs vármegyének jó részét benne való hajdúkkal egyetemben őfelsége koronás király urunk birodalmátul elszakasztván, dézsmált és egyéb jövedelmeit az Coronának magának tulajdonítván, országunkban országunk törvénye folyását meggátolván, és azt pro suo libitu magának vindicálván, az ő felsége mi kegyelmes urunk hívei jószágát törvénytelenül mind Erdélyben, s mind Magyarországban elfoglalván, az hajdúkat sok ígéretvei és adományával ellenünk és romlásunkra napról napra bíztatván, nemcsak confoederatusink, hanem mi nemzetségünk és vérünk lévén: micsoda jó reménységgel táplálhatjuk magunkat? Akárki is megítélheti". 2 1 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. Budapest, 1918.; Oborni Teréz: Báthory Gábor megállapodásai a Magyar Királysággal. In: Báthory Gábor és kora. Szerk: Papp Klára, Jeney Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen, 2009. 111-121. 2 Komáromy András: Adatok az 1610. év történetéhez. In: Történelmi Tár 21. (1898) 603.
