Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához
370 C. TÓTH NORBERT jövedelemkezelők - latinul administrator, illetve néha provisor megnevezéssel - egy személyben igazgatták az egyházmegye összes birtokát, intézték ügyeit. 3 4 A királyi lefoglalás legbiztosabb - bár nem feltétlen kelléke a kormányzó (gubernátor) kinevezése volt az egyházmegye élére. Az előbb leírtak fényében tehát azt mondhatjuk, hogy Szálkái kinevezése nem volt több múló szeszélynél, s a királyi tanács inkább úgy döntött, hogy nem jelöl ki új érseket, hanem bizonyos ideig betöltetlenül hagyja és felhasználja annak jövedelmeit. Ne felejtsük, legalább 22 ezer forintról volt szó. 3 5 Itt térjünk vissza az egri püspökség ügyére. Mint láttuk, az egyházmegye javait a király nem sokkal a bíboros halála után lefoglaltatta, és annak jövedelmét 1520 szeptember végétől adminisztrátorok kezelték. 36 Abban az évben ugyan nem ismerjük személyüket, de a következő évben Pemfflinger Márk és Polyák Pál - kimutathatóan 1521. július végétől - voltak hivatalban. 3 7 Mindketten Várdai Pál kincstartó familiárisai voltak 3 8, így lecserélésük minden bizonnyal a kincstartó leváltásakor, 1521 őszén történt. Hasonlóképpen mint az érsekségnél, itt is találkozunk az érsekség kormányzójával. Már 1520. december 20-án feltűnik Battyányi Ferenc királyi pohárnokmester (1515-1525) 3 9, mint az egri püspökség kormányzója (gubernátor AgriensisY 0, aki a forrásaink szerint 1521-ben is e tisztségében maradt. 4' Az év második felében, vagy már a következő év első felében azonban változás történt, mivel 1522. június 14-én már Paksi János tolnai ispán (1522-1523) 4 2 adott ki okleveleket mint egri püspöki kormányzó. 4 3 Megjegyzendő, hogy 1522-ből nem ismerünk püspöki adminisztrátorokat. S forrásaink fényében ez talán korántsem véletlen. Az 1520-1521-ben szereplő Battyányi Ferenc által kibocsátott oklevelek egyike sem a püspökség ügyében kelt (mindegyik magánlevél Battyányi Boldizsárhoz). Ellenben az idézett 1522. évi Egerben kelt okleveleiben Paksi János szó szerint ugyanolyan ügyekben intézkedett (tizedfizetés), mint az előző évben a két püspöki adminisztrátor, Pemfflinger Márk és Polyák Pál. Ezek alapján viszont elképzelhető, hogy Várdai Pál kincstartó leváltása (1521 ősze) után emberei eltűntek a püspökségből és a következő évben a püspöki kormányzó kezelte a püspökség jövedelmeit is. (Ráadásul Pemfflingert még 1521 második felében 11. Lajos szebeni királybíróvá, azaz az erdélyi szászok grófjává nevezte ki 4 4, ami viszont „helyben lakást" kívánt.) Egy bekezdés erejéig térjünk ki még Paksi János személyére, őt 1518-ban megválasztották Szobi Mihály társaságában rendi kincstartóvá, akiknek feladata az 1519. évi adó adminisztrálása volt. 4 5 Emellett 1519. április 4-én kincstartóként kibocsátott parancslevelében mint solti ispán (comes comitatus Solthensis, thezaurarius regni Hungarie etc.) tűnt fel. 4 6 Országos kincstartósága és egri püspöki kormányzósága között lehetséges, hogy újabb tisztségét is megismerhetjük. Bakócz Tamás esztergomi érsek 1521. június 15-i halála 4 7 után az érsekséget majdnem egy évig 4 8 nem töltötték be, s a jelek szerint jövedelmét a királyi kincstár részére szedték be. 34 XVI. századi uradalmi utasítások, l-II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. (Fons Könyvek 2.) Bp., 2002. i. 55. 35 Vö. Balogh István: Velencei diplomaták Magyarországról (1500-1526). Forrástanulmány. Szeged, 1929. Antonio Surian 1516-ban 22 ezer (XV11I.), Aluise Bon 1519-ben 25 ezer (XXXI.), míg Vincenzo Guidoto 1525-ben 20-22 ezer (LXX1X.) aranyra becsülte az érsekség jövedelmét. 36 Vö. Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői. (Studia Agriensia 6.) Eger, 1986. 23. (A szerző funkciójukat és szerepüket tekintve nem tett különbséget a püspöki kormányzók és adminisztrátorok között.) 37 DF 217 991 További adatok: szept. 4.: DL 23 582 (Mindkét oklevelet idézi Kubinyi András: A Pemfflingerek Bécsben és Budán. Adatok a két főváros polgárságának középkor végi gazdasági és családi összeköttetéseihez. Vő.: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. 11. Bp., 2010. 743-756.; 754.), szept. 10.: DF 229 668. 38 Laczlavik: Várday 40. 39 Iványi Béla: A körmendi levéltár missiíis levelei (1. rész, középkor, 1454-1526.) (Körmendi Füzetek 5.) Körmend, é.n. 16/75. sz., 36/172. sz. 40 Iványi Béla: A körmendi levéltár Memorabiliái. (Körmendi Füzetek 2.) Körmend, 1942. 49/177. sz. (DL 107 946.) 41 Máj. 8., 17. és 26: Iványi: Missilisek 28/143-29/145. sz. (DL 104 404-104 406.) 42 Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525. Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998. 49. 43 Helytartói oklevéltár 78-79. sz. 44 Kubinyi: Pemfflingerek 755. 45 Bónis, György: Ständischen Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert. Nouvelles études historique publiées ä 1' occasion du Xlle Congrés International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois 1. Bp., 1965. 83-103.; 91. 46 DL 93 794. (Ismereteim szerint Solt megye első említése.) 47 Horváth Richárd: Bakóc IV. Tamás. Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp., 2003. 228-232. 48 Szatmári György első oklevele érsekként 1522. máj. 5-én kelt. (Helytartói oklevéltár 50. sz.) - 1521. nov. 16-án még mint pécsi püspök szerepel. (DF 271 703.)
