Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához
AZ EGRI PÜSPÖKI SZÉK BETÖLTÉSÉNEK PROBLÉMÁI I52O ÉS I523 KÖZÖTT 371 Az addigi érseki adminisztrátor, Désházi István, aki 1513 óta 4 9 töltötte be a posztot, az érsek halála után is a helyén maradt (1521. dec. 5.) 5 0 az új érsek kinevezéséig, és ennek megfelelően 1522. május 10-én már nem nevezték adminisztrátornak. 5 1 Ez tökéletesen egybevág Szatmári érseki megjelenésével, ráadásul Désházi István 1523. május 22-én már mint knini választott püspök fordul elő. 5 2 Igen ám, de egy 1522. január 9-én, Paksi Jánossal kibocsátott oklevelük alapján további következtetéseket is levonhatunk. A parancslevélben felszólították az esztergomi káptalan tagjait, hogy bizonyos, Bakócz Tamás érsek tulajdonában volt két darab palástot (illa duo pallia reverendissimi quondam domini nostri) azonnal küldjék el a király ismételt felszólításának megfelelően a budai prépostnak (Paksi Balázsnak) 5 5 és a beregszászi plébánosnak (Szalaházi Tamásnak). 5 4 Habár egyikőjük neve mellett sem szerepel, hogy milyen minőségükben írták a levelet, de mivel Désházi ekkor még minden bizonnyal az érsekség adminisztrátora volt, így Paksi János esetében feltételezhetjük, hogy mint az érsekség kormányzója járt el. Ennek fényében könnyen magyarázható feltűnése az egri püspökség kormányzójaként (1522. június), és nem mellékesen tökéletesen beleillik az eddig vázolt kronológiába. Paksi János egri intézkedései után nem sokáig időzött Egerben, mert július i-jén, útban az Alsó Részek felé már Földváron vette át Solt megye adójából az általa vezetett 100 lovas zsoldját. 5 5 E jól alakuló képet ismét a kancellár zavarja meg. Szálkái László, ha már azt nem sikerült elérnie, hogy váci püspökségét (jövedelme 4-5 ezer arany) 5 6 a kalocsai érsekségre cserélje, úgy tűnik 1520 késő őszén bejelentette igényét a másik megüresedett egyházmegyére. Noha 1520. október 29-én, Pozsonyban kelt oklevelében még váci püspöknek nevezi magát 5 7, a király év végén kibocsátott oklevele alapján a helyzet addigra gyökeresen megváltozott. Eszerint 11. Lajos király december 29-i hatállyal Macedóniai Lászlót hűséges szolgálataiért és érdemeiért - nyilván különböző követségei szolgáltatták az okokat - szerémi püspöknek nevezte ki, mivel arról Ország János addigi püspököt áthelyezte a váci püspökség élére. 5 8 Márpedig a váci püspökségre csak úgy lehetett áthelyezni valakit, jelen esetben Ország Jánost, ha az szabaddá vált. Mindez azt jelenti, hogy Szálkái Lászlónak sikerült elérnie, hogy a nem túl nagy jövedelmű váciról az ország leggazdagabb püspökségére helyezzék át. Az uralkodó azonban Szálkáit hiába nevezte ki egri püspökké, a kancellár nem tudta azt elfoglalni sem jogilag, mivel a pápa az unokaöccsét nem volt hajlandó elmozdítani, illetve Guiliano de' Medici nem mondott (még) le a javadalomról, másrészt - ami a meglepőbb - gyakorlatilag sem. (Ennek okairól lásd még alább.) Ezzel aztán bekövetkezett a fentebb már említett hiba: Szálkái maradt a váci püspöki székben, amit több dolog is jól mutat: ő maga 1522. március 6-án azt írta Bátori István nádorhoz, királyi helytartóhoz és Szapolyai János erdélyi vajdához, hogy az egri püspökséget még nem foglalta el, és nem is tudja, mikor teheti meg (nondum habeo ecclesiam, neque satis scio, quum sum habiturus).''' 3 Acél Ferenc szatmári főesperes, királyi és királynéi titkár sem tudta eldönteni, hogy Szálkái melyik püspökséget birtokolja, amint az 1522. június 29-i, Prágából a pozsonyiakhoz küldött leveléből kiderül. Eszerint azt írta nekik, hogy teljesítsék a királyi kancellár, váci vagy egri püspök (dominus Waciensis vei Agriensis, cancellarius regius) kérését bizonyos ügyben. 6 0 Noha a pápa 1523. június 19-én áthelyezte az egri püspökségre 6', mégis egészen szeptemberig mint 49 Az első adat: márc. 14.: DL 47 036. 50 DL 58 322. 51 Helytartói oklevéltár 52. sz. - Az adminisztrátori tisztségben utóda Szarvaskendi Sibrik Ozsvát lett, aki 1522. júl. 26-án szerepel először a poszton. (DF 234 993.) Adataink szerint Szatmári halála után, Szálkái László érseksége alatt is hivatalban maradt, s egészen 1526 április végéig kimutatható. (DF 249 428.) 52 DL 25 682. 53 Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával.) (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Budapest, 1994. 310. - János testvére. 54 DF 283 913. 55 Helytartói okievéltár, Függelék VI. sz. 2., 5-6. sorok. 56 Guidoto 1525-ös jelentése szerint. Balogh: Velencei diplomaták LXXX1. 57 DF 243 461. - Regesztája: Archív Mesta Bratislavy. lnventár listín a listov 11. (1501-1563) Vypracoval Vladimír Horváth. Bratislava, 1966. 77/4687. sz. 58 Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából, l-III. Szerkesztették Bunyitay V, Rapaics R., Karácsonyi J. Budapest, 1902-1906.1. 19. (DL 30 095.) 59 Helytartói oklevéltár 15. sz. 60 Helytartói oklevéltár 95. sz. 61 ETE I. 87. - A király 1522. dec. 3-án már egri püspöknek titulálta. (Helytartói oklevéltár 139. sz.)
