Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - NEUMANN TIBOR Győr és Eger között. Egy püspöki áthelyezés története

GYŐR ÉS EGER KÖZÖTT. EGY PÜSPÖKI ÁTHELYEZÉS TÖRTÉNETE 359 Bars megyei Hrussó várát a Bajnai Bot családtól.'

7 Ez ráadásul abban sem akadályozta meg a családot, hogy további több száz forintot fordítsanak hitelezésre és birtokszerzésre.'

8 Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy fivérei közül György korábban beregi ispán", Pál pedig vélhetően már ekkoriban is a bélháromkúti apátság kormányzója volt

2

0, tehát a hatalmas összeget nem feltétlenül Simon gyűjtötte össze egyedül. Emellett Simon, kihasználva, hogy most már királyi szolgálatban áll, Kamicsáci Horvát Márk palotással közösen birtokadományban is részesült.

2' A püspökség lelki irányítását a széküresedés idején előbb Gyulai Domokos, majd halálát követően Körmendi Bertalan őrkanonok, egyházjogi doktorok látták el vikáriusként és általános ügyhallgatóként.

2

2 A másfél évig tartó trónharcok 1492 januárjában ugyan lezárultak, de az ország tavasszal a török szultáni sereg mindent elsöprő támadásától tartott

2': az uralkodó állandó pénzhiányán túl talán ez is oka lehetett annak, hogy a püspökség betöltését továbbra sem tűzték napirendre. A veszély elmúltával azonban az i486 óta a győri püspökség élén álló Bakócz Tamás fő- és titkoskancellár joggal érezte úgy, hogy eljött az ő ideje: elődje, Nagylucsei Orbán példáját követve, aki ugyancsak Győrből került át Egerbe, felkérte és megkapta az uralkodótól a győrinél jóval nagyobb jövedelmet biztosító egri püspökséget. Bakócz nem volt idegen az egyházmegyében: 1480 óta nagybátyja, majd ő birtokolta a gazdag sárospataki plébániát is.

2

4 A püspöki kinevezés pontos időpontját ugyan nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy erre 1492. július 16. és szeptember 5. között, bizonyára augusztusban került sor: az előbbi időpontban még nem, az utóbbiban viszont már szerepelteti az egri püspöki címét, egyelőre természetesen a győri mellett.

2

5 Mivel sem az egyházi törvények, sem a hazai szokások nem engedélyezték azt, hogy egy főpap egyszerre két püspökséget is betöltsön, Bakócznak új egyházmegyéje átvétele érdekében elvileg le kellett volna mondania a győri püspökségről. Ez azonban egyelőre kockázatosnak tűnt, így magát még hosszú ideig egyszerre címezte győri püspöknek és egri várományosnak (postulatus) vagy választott püspöknek (electus Agriensis)

l

b, sőt egy-egy esetben az is előfordul, hogy egyszerűen egri püspökként szerepel a forrásokban.

2

7 Arra a kérdésre, hogy átvette-e már kinevezésekor az egri egyházmegyét, később még visszatérek. Az ugyanakkor bizonyos, hogy Verebélyi Simon 1493 nyarán bekövetkezett haláláig a püspökség jószágkormányzója maradt

2

8, ezt követően pedig a helyét fivére, Verebélyi György foglalta el adminisztrátorként.

2

9 Az egri káptalan Bakócz 17 1492. febr. 9. Buda: DL 19 792. 18 A család zálog- és kölcsönszerződéseire ez években 1. pl. 1490: DL 19 636. (400 ft), DL 19 736. (300 ft), 1492: DL 19 803. (80 ft), DL 19 832. (100 ft.), 1493: DF 259 348. (100 ft.) 19 Sári Mátéval együtt 1482-1483-ban voltak Bereg megye ispánjai. Lásd Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (A Szabolcsszatmár-beregi Szemle füzetei 3.) Nyíregyháza, 2006. 18. 20 1495. szept. 20. Eger: DL 20 362. 21 1492. ápr. 9. Buda: DL 19 712., DL 19 826. 22 Domokos 1491. ápr. 9-én és szept. 21-én még Orbán püspök vikáriusaként bocsát ki oklevelet: DL 86 007. (Regeszta: Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez. Budapest, 1997. 3596. sz.), DF 260 138. Később Bertalan megemlíti, hogy hivatali elődje sede vacante is vikárius volt: 1492. aug. 11. Eger: DF 229 955. 23 Neumann Tibor: Bátori István politikai szerepe 11. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 43. (2009) 103-104. 24 Bakócz 1480-ban kapta meg nagybátyjától, Erdődi Bálinttól a titeli prépostságot, aki viszont a pataki plébániát nyerte el: Dreska: Bakócz 13. (70. jegyzet). - A plébánia élén még 1492-ben is Bakóczot találjuk: DF 253 825. (Leleszi konvent orsz. lt., Protocollum II. 207a.) 25 1492. júl. 16. Buda: DL 18 879., 1492. szept. 5. Buda: DL 105 054. (Mindkettő királyi oklevél datum per manus formulájában.) 26 PL sajátkezű leveleiben: episcopus lauriensis et electus Agriensis. 1493. máj. 1. Buda: DL 103 998. (Battyányi Boldizsár jajcai bánhoz), 1493. máj. 29. Buda: DF 283 439. (Geréb László erdélyi püspökhöz). - A királyi oklevelek datum per manus formulájában gyakran electus (pl. rögtön az első, 1492. szept. 5-i adatunknál: DL 105 054., valamint 1492. nov. 5.: DL 19 799., dec. 8.: DF 277 138., dec. 13.: DF 234 721. stb.), sokszor még akkor is, amikor az utána következő méltóságsorban már postulatus (a méltóságsorokban 1493-1496. május között a postulatus használata kizárólagos). 27 Pl. 1492. nov. 13. Buda: „Thome Agriensis [ti. ecclesie episcopo] summo et secretario cancellario regio" (országbírói ítéletlevél bírói névsorában): DF 231 912. - Egyszerűen episcopus Agriensis-ként szerepel egy 1493. jan. 25-i bírói pecsétes királyi oklevélben: DF 210 405. 28 1493. jan. 12. Eger: DF 215 858., 1493. jan. 13. Eger: Eperjes 687. sz. (DF 229 052.) Mindkettő adminisztrátorként tizedbérletben kibocsátott oklevele. - 1493. jún. 5. Buda: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1501. Összeállította Iványi Béla. I. Budapest, 1910. 3104. sz. (DF 215 878.) Ebben az aláírás ugyan egyszerűen Simon de Werebel, de mivel a levél arról szól, hogy Simon nem teljesíti a bártfaiaknak a tizedbérlet összegének csökkentésére irányuló kérését, egyértelmű, hogy változatlanul ő volt a jószágkormányzó. 29 Simon 1493. szept. 15-én már nem él, hiszen ekkor a család birtokjogaival kapcsolatos oklevélben már csak testvérei, György és Pál szerepelnek. DL 20 073. - 1493. szept. 3. Eger: DL 67 465. Ebből kiderül, hogy az egri káptalan Verebélyi Györgynek mint administratori proventuum episcopatus prefate ecclesie Agriensis és egy társának adta bérbe Gönc tizedét.