Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - NEUMANN TIBOR Győr és Eger között. Egy püspöki áthelyezés története
360 NEUMANN TIBOR kinevezésétől kezdve az általa kibocsátott privilégiális oklevelek méltóságsoraiban feltüntette őt főpapjaként 5 0, de kánonjogilag - érthető módon - a püspökséget még 1493 szeptemberében is üresedésben lévőnek tekintették. 5' A Bakóczot óvatossá tevő körülmények gyökerei még a megelőző évtizedre nyúltak vissza. 1486-ban Rangoni Gábor egri püspök Rómában hunyt el, ami jogot biztosított V] II. Ince pápának arra, hogy a püspökség betöltéséről ő gondoskodjon: az egyházmegye élére ki is nevezte Rodrigo Borgia bíborost, aki azonban a péterváradi apátságért cserébe hamarosan lemondott Mátyás király jelöltje, Nagylucsei Orbán javára. Orbán halála után Borgia újra bejelentette igényét a püspökségre. A helyzetet súlyosbította, hogy 1492. augusztus 12-én - egy időben Bakócz egri kinevezésével - a bíboros VI. Sándor néven elfoglalta a pápai trónt, majd az így megüresedett püspökséget Ascanio Sforza bíborosnak adományozta. Ascanio annak a Bianca Maria Sforza milánói hercegnőnek volt a nagybátyja, akinek Ulászlóval való házassága ügyében maga Bakócz is minden követ megmozgatott: az egri püspökség ügye így egybefonódott Ulászló házassági tárgyalásaival. A főkancellár helyzetét később tovább rontotta az, hogy Miksa római király 1493 őszén megkérte Ulászló választottjának a kezét és a magyar királyi házasság bizonytalansága miatt meg is kapta azt. 5 2 Ennek ellenére bizonyosan tudjuk, hogy a két püspökség igazgatásában 1493 őszén jelentős változások történtek. Bakócz legkésőbb ekkor elérkezettnek látta az időt arra, hogy teljesen birtokba vegye az egri püspökséget. Nem kizárt, hogy erről azon az őszi országgyűlésen született döntés vagy megállapodás, amely tovább erősítette Bakócz hatalmát: Szapolyai István nádorral együtt ekkor vették át a Szent Korona őrzésének feladatát és vele együtt a visegrádi fellegvárat. 5 5 A kancellár október végén nevezhette ki saját egri adminisztrátorának Ősi Györgyöt, aki egy ideig még Budán maradt ura mellett, majd november 11-én átvette Verebélyi Györgytől a püspökség jövedelmeinek az igazgatását. 5 4 Azzal, hogy Bakócz három hónappal később, 1494. februárban kinevezte egri várnagyává Gimesi Forgács Pétert 5 5, látszólag helyreállt a korábban megszokott munkamegosztás: Ősi György továbbra is használt adminisztrátori tisztsége már valóban csak a püspökség gazdasági ügyeire korlátozódott. A hevesi alispán pedig - az ispáni cím birtokosa a mindenkori egri püspök volt - egy harmadik személy, Daróci Tamás lett. 5 6 Ezzel egy időben, a fentiekkel összhangban Bakócznak át kellett adnia a győri püspökséget. Mivel új püspökségének egyházjogi helyzete még korántsem volt megnyugtató, az uralkodó vélhetően az ő kérésére, és persze nem függetlenül saját érdekeitől, egyelőre nem nevezett ki új püspököt Győrbe, hanem a Magyarországon Snapek Zsigmondnak szólított Sigmund Schneitpöck osztrák főurat állította az egyházmegye élére világi kormányzónak (gubernátor episcopatus lauriensis) vagy adminisztrátornak ( administrator proventuum episcopatus ecclesie lauriensis).* 7 A Mátyás király bécsi kormányzatában annak idején kulcsszerepet játszó 5 8 30 Pl. 1492. nov. 22.: DF 210 185., 1492. dec. 11.: DL 50 556., 1493. okt. 11.: DL 20 067. 31 1493. szept. 12-én (Körmendi) Bertalan egri vikárius „auctoritate ordinaria, qua fungimur sede vacante" intézkedik: DL 20 061. - Ugyanő 1493 májusában egy eperjesi javadalom betöltésének „auctoritate ordinaria, qua fungimur" megerősítésénél előírta a kinevezett számára, hogy legyen hűséges „reverendissimo domino nostro episcopo Agriensi moderno". DF 229 058. (Eperjes 693. sz.) 32 Lásd Fraknói: Erdődi Bakócz 47-56. Vö. Sugár: Az egri püspökök 193., Dreska: Bakócz 20-25. 33 A Szent Korona Bátori Andrástól és Fodor István szerémi püspöktől való visszavételéről a király a rendekkel együtt 1493. okt. 17-én bocsátott ki oklevelet: DF 287 361. - Bakócz visegrádi várnagya okt. 26-án tette le esküjét Szapolyai István nádor előtt. Az új koronaőrökre vonatkozó forrásokat 1. Iván: Visegrád 202. (8. jegyzet) 34 Kandra Kabos: Bakócs-codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493-6 évekről. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez II. kötet. (Szerk. Kandra Kabos.) Eger, 1887. 358., 376. 35 Kandra: Bakócs-codex 360. 36 Az 1490-es évek első Heves megye által kibocsátott oklevele 1494. jan. 13-án kelt (DL 97 512.). Ebben már az a Daróci Tamás az alispán, aki Nagylucsei Orbán püspök ispánsága előtt már viselte az alispáni tisztséget (1484 májusában): Havassy: Heves 42., illetve DF 282 885. 37 Kormányzói tisztségének egyetlen említése 1494. febr. 19-éről maradt fenn: DF 282 090. (Idézi: Horváth: Bakócz 231., 4. jegyz.) Ebben az uralkodó utasítja, hogy a Nádasdi Darabos családnak adjon vissza egy Vas megyei birtokot, amelyet a kormányzó „novissime postquam scilicet tu gubernacionem illius episcopatus adeptus fuisses" foglalt le a király részére („pro nostra maiestate occupasses"). - 1494. márc. 12-én adminisztrátor és győri ispán: A Hédervárycsalád oklevéltára. A M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága megbízásából közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. 1-11. Bp., 1909-1922. (a továbbiakban: Héderváry) 1. 481-482. Eszerint lefoglalta az uralkodó részére, annak utasítására Hédervári Ferenc Kisbaráti nevű birtokát. 38 Kubinyi András: Mátyás király ausztriai kormányzata. Levéltári Közlemények 63. (1992) 117., vö. Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1318-1525). (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 1.) Győr, 2005. 26. - 1482-ben pozsonyi harmincados volt: Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon, XII. Pest, 1863. 230-232. (Az adatot Horváth Richárdnak köszönöm.)
