Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - CSUKOVITS ENIKŐ: A halhatatlan Mátyás király itáliai emlékezete. (Matteo Bandello két 16. századi novellája)

CSUKOVITS ENIKŐ A halhatatlan Mátyás király itáliai emlékezete (Matteo Bandello két 16. századi novellája) Kikapós szépasszonyok, forróvérű ifjú szeretők, élvhajhász szerzetesek, felszarvazott férjek kacagtató vagy megindító, erkölcsnemesítő vagy bűnre csábító történetei - nem nehéz megindokolni a 13. század végén megszülető novellaműfaj gyors és látványos sikerét.' A műfaj Giovanni Boccaccio Dekameronjával indult európai hódító útjára, és vált rövid idő alatt népszerűvé. Boccaccio történetei mintegy 150 középkori-újkori kódexmásolatban maradtak fenn, köztük pompás illuminált luxuskódexekben

2, a könyvnyomtatás megszületése után pedig a Dekameron a legtöbbször kiadott könyvek egyike lett.

3 Boccaccio jól bevált receptje számos követőre talált, a 14-16. században neves szerzők vagy épp másodvonalbeli Boccaccio-epigonok állítottak össze hasonló novellafüzéreket. A híres novellagyűjtemények közt nem csak olasz munkákat találunk

4, a műfaj legjelesebb szerzőit mégis Itália adta.

5 Az elbeszélések szereplői közt ismert történelmi személyekkel is találkozhatunk; a novellákban egyszerű pásztorok, kereskedők, iparosok mellett gyakran bukkannak fel uralkodók és főpapok, Itália híres vagy hírhedt kényúrfamíliáinak tagjai, rettegett zsoldosvezérek vagy épp neves hitszónokok. Szerepeltetésük néha csak arra szolgált, hogy a történet hitelét erősítse, máskor azonban ők maguk az elbeszélés hősei. A novella nem történeti műfaj, az elmesélt történetek történeti hasznosításáról azonban még akkor is kár lenne lemondani, ha hitelességüket egyéb adatok nem támasztják alá. Lehet, hogy ezek a lejegyzésük idején közszájon forgó történetek nem - vagy nem mindig - a valóságot mutatják be, azt azonban minden esetben szemléletesen jelzik, milyen kép élt a szerző környezetében egy-egy jeles személyről vagy eseményről. Ha meg akarjuk tudni, hogy vélekedtek Bernabo Viscontiról vagy Francesco Sforzáról, Milánó híres kényurairól, Aragóniai Ferdinánd nápolyi királyról, vagy épp a Magyarországon Ozorai Pipo néven ismertté vált Filippo Scolariról és számos további közszereplőről a széttagolt, ellentétektől feszülő Itália különböző városaiban, érdemes böngészni a korabeli novellákat. A magyar történetírás eddig kevés figyelmet szentelt a középkori-koraújkori európai szépirodalom alkotásainak, pedig ezek a munkák számos olyan adatot tartalmaznak-tartalmazhatnak, amilyent a többségében jogbiztosító céllal készült hazai írott forrásanyagban hiába is keresnénk. Magyarország ugyanis - és ezt fontos nyomatékosítani - jelen volt ebben a szépirodalomban, fiktív vagy valóságos magyar szereplőkkel időrőlidőre találkozhatunk a korabeli regények, novelláskötetek lapjain. Az olasz szerzők írásaiban Magyarország általában a „távoli, jelentős királyság" szerepkörében jelenik meg, mint azt jól példázza Masuccio Salernitato A lengyel-magyar királyfi című novellája. Az irodalomban gyakran használt gyermekcsere-motívumon alapuló elbeszélésnek valamennyi szereplője fiktív személy, a történet alapját azonban feltehetőleg a szerző által is ismert valós történelmi tény, Nagy Lajos lengyel-magyar perszonáluniója biztosította.

6 1 Az első jelentős itáliai novellagyűjtemény, az 11 Novellino címen ismert munka 1281 és 1300 között készült. 11 novellino. Testo critico, introduzione e note a cura di Guido Favati, 1970. Genova, Bozzi Ed. (Studi e testi romanzi e mediolatini, 1). A novellaműfaj születési helyének elsőségéért máig folyó vetélkedést jól jelzi, hogy a Wikipedia olasz nyelvű novella címszava szerint Itáliában, a francia nyelvű címszó szerint Franciaországban született. 2 Boccaccio visualizzato. Narrare per parole e per immagini fra Medioevo e Rinascimento. A cura di Vittore Branca. I—

III. Einaudi Ed., Torino, 1999. 3 Az elsőként kiadott munkák közt találjuk Franciaországban is: Michel Sot-Jean-Patrice Boudet-Anita Guerreau-lalabeP. Histoire culturelle de la France. Le Moyen Age. Edition du Seuil, 1997. 347. 4 A legjelentősebb francia munka magyar fordításban is olvasható: Navarrai Margit: Heptameron. Magyar Helikon, Budapest, 1969. 5 Műveikből készült válogatás: A rettentő Kukkubeusok. Régi olasz elbeszélők. L-Il. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983. 6 Masuccio Salernitato (1410 k.-1475) gyakran megfordult Nápolyban, novelláskötetét Alfonz calabriai herceg (1. Ferdinánd király fia, Beatrix magyar