Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - CSUKOVITS ENIKŐ: A halhatatlan Mátyás király itáliai emlékezete. (Matteo Bandello két 16. századi novellája)
340 CSUKOVITS ENIKŐ A Cinquecento egyik legjelentősebb olasz novellistája, Matteo Bandello (1485-1561) domonkos szerzetes élete utolsó húsz esztendejét franciaországi emigrációban, az Agen melletti Bassens-i kastélyban töltötte, itt rendezte sajtó alá novelláit. 7 Az első kiadás, amely 1554-ben, Luccában jelent meg, három részben 186 novellát tartalmazott, a további 28 novellából álló negyedik rész már a szerző halála után, 1573-ban került kiadásra. Történetei, amelyek részben még kalandos élete különböző itáliai helyszínein, részben franciaországi menedékében születtek, különösen gazdagok valós történelmi személyekben és eseményekben. Ismeretei gyakran személyes tapasztalatokon alapultak: egyetemi tanulmányait Páviában folytatta, Genovában lett szerzetes, Firenzében, Rómában, Nápolyban nagybátyja, a domonkos rend generálisa kíséretében járt. Több udvarban is szolgált: Milánóban Ippolita Sforza és férje, Alessandro Bentivoglio szolgálatában állt, Mantovába Isabella d'Este pártfogoltjaként került, majd Verona franciabarát városparancsnoka, Cesare Fregoso környezetének befolyásos tagja volt, végül, amikor 1541-ben Fregoso életét kioltották V. Károly császár bérgyilkosai, Bandello özvegyével Franciaországban keresett menedéket. 8 Ahogy egyik novellája ajánlásában előadta, a barátaitól hallott, vagy más módon fülébe jutott elbeszélések alapján fogott íráshoz. „Az én novelláim, ha ugyan be nem csapott a mesélőjük, nem mesék, hanem igaz históriák" - vallotta 9, s valóban, ahol ellenőrizhető írásai hitele, történetei meglepően pontosnak bizonyulnak. Bandello írt Szép Fülöp francia király fiainak közismerten rosszul sikerült házasságairól, Vili. Henrik angol király feleségeiről, mesélt a berber kalózok fogságába esett Filippo Lippi firenzei festő csodás szabadulásáról. 1 0 Ez utóbbi történetet Leonardo da Vincinek a gurki püspökkel folytatott olyan beszélgetésével vezette be, amelynek maga is fültanúja volt. Novelláit széles körben olvasták, Bandello novellagyűjteménye tette ismertté Rómeó és Júlia, a világirodalom egyik leghíresebb szerelmespárja történetét is, amelyet ma már Shakespeare klasszikus átköltésében ismer a világ." A több mint kétszáz novella között három magyar vonatkozású elbeszélést találhatunk, közülük azonban egyik sem Magyarországon játszódik: az első elbeszélés hőse Hódító Mehmed török szultán, a másodiké egy erényes cseh nemesasszony, aki „alaposan megtréfál két magyar bárót", a harmadiké pedig II. Ulászló lánya, Anna, 1. Ferdinánd király hitvese, aki egy alacsonyabb rangú férfi iránta érzett szerelme miatt került különböző bonyodalmakba. 1 2 Mellettük negyedikként feltétlen figyelmünkre érdemes még fráter Francesco nápolyi története, amelyet - mint az ajánlásból kiderül - Bandello az özvegy magyar királyné, a szülőföldjére hazatért Beatrix kíváncsiságának köszönhetően jegyezhetett le." Anna királyné innsbrucki története csak címében magyar, ahol Anna magyar királynőként - reina d'Ungaria - szerepel. A történet felvezetésében a szerző röviden és pontosan vázolta hősnője legfontosabb családi adatait, a továbbiakban azonban a novellának nincs magyar kapcsolódása.' 4 A másik két történettel azonban érdemes behatóbban is megismerkedni. Az Oszmán Birodalom fiatal szultánja, 11. Mehmed huszonegy esztendősen foglalta el Konstantinápolyt, kiérdemelve alattvalóitól a Hódító melléknevet." A novella szerint a város felprédálásakor esett török fogkirályné testvére) feleségének ajánlotta. A történet magyarul hozzáférhető: A rettentő Kukkubeusok I. 445-452. 7 Matteo Bandello: Novelle / Nouvelles. Tome I—II. Edition Bilingue. Sous la direction de Adelin Charles Fiorato et Alain Godard. Les Belles Lettres, Paris, 2008-2009. (Bibliothéque Italienne); a novellák szövege interneten is elérhető: http://it.wikisource.org/wi ki /Novelle (Bandello ): közel félszáz novella magyar fordításban is megjelent: Matteo Bandello: A pajzán griffmadár. 1-11. (A világirodalom remekei) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983. 8 Életére röviden magyarul: Bandello: A pajzán griffmadár il. 291., a kötet összeállítójának, Herczeg Gyulának utószavában. 9 Erkölcstelen történet (1I./11.), Bandello: A pajzán griffmadár 1.312. 10 Parázna úrhölgyek (11./56.), Vili. Henrik sok felesége (11I./62.), Fra Filippo Lippi és a mórok (1./58.) - Bandello: A pajzán griffmadár 11.159. skk.; II. 251. skk.; 1. 225. skk. 11 11./9., Bandello: A pajzán griffmadár I. 271. skk. 12 1./10., 1./21., L/45, novellák. Magyar fordításban csak a második, az 1./21. számú történet olvasható: Bandello: A pajzán griffmadár 1. 111. skk. (Kotzián Tamás ford.) 13 I./32. novella, Bandello: Novelle / Nouvelles 1. 140-141. 14 „la reina Anna, sorella di Lodovico chef u re d'Ungaria e moglie di Ferdinando arciduca d'Austria, che oggi re degli ungari e dei boemi" - Bandello: Novelle / Nouvelles 1. 421. 15 Bandello pontatlan számítása szerint 1191 évvel azután, hogy Konstantin császár Rómából Konstantinápolyba helyezte át székhelyét - Bandello: Novelle / Nouvelles I. 132.
