Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - E. KOVÁCS PÉTER: Mit evett Zsigmond 1414. június 27-én?
320 E. KOVÁCS PÉTER Ebben Zsigmondtól a város ágostonrendi kolostorának (San'Orso) adott a Német Római Birodalom területére adómentességi kiváltságot. Az oklevél kiadója szerint a király az 1414-es utazása idején ismerkedhetett meg a Verrés-i préposttal (Anglici), aki néhány év múlva már az aostai kolostor élén állt. 4 4 Aosta után még nincsen vége a kételyeknek! Június 29-én elindultak Aostából, felértek az utolsó állomáshelyüktől 35 kilométerre lévő és 2469 méter magasban található hágóra (Col du Grand Saint-Bernard), ahol a hospiciumban az apát 4 5 még megvendégelte Zsigmondot, majd aznap már Saint-Maurice-ben találjuk őket, ami még 59 kilométer. Összesen egy nap alatt 94 kilométer. Közben semmi pihenő, hiszen már másnap Vouvryben vannak. Ilyen gyorsan képtelenség volt haladni ennyi emberrel, még akkor is, ha a kíséret több részre szakadt és a málha jócskán lemaradt. Habár a király esetében ismerünk hasonló példát. 1436-ban egy nap alatt tették meg a Gönyű - Pozsony távolságot. Gönyűn megálltak a prandium miatt, majd Óváron vacsoráztak. Ez 50 kilométer. Innen továbbindultak Pozsonyba, ami még újabb 35 kilométer utazást jelentett. Ez összesen már 85 kilométer. 46 A Saint-Maurice - Vouvry távolság 18 kilométer. Ez a táv megtehető reggeltől-estig, de a Vouvry-Romont közti 57 kilométerhez nem elég 24 óra, de a pozsonyi adat ismeretében ezt némi kétellyel még el lehet fogadni. Romont és Fribourg között a 24 kilométert, valamint az utóbbi város és a Bern közti 33 kilométeres utat is meg lehet tenni egy nap alatt. (A Bern-Solothurn távolság 37 kilométer. Ide is 24 órán belül érkeztek meg.) A fenti adatok szerint Zsigmond és kísérete a Trino-Bern közti 336 kilométert nyolc nap alatt tette meg, ami 42 kilométeres napi átlagnak felel meg. (Azt már ki sem merem számolni hogy mi van akkor, ha Trinóból csak június 27-én indultak el, és nem egy nappal előbb, ahogy feltételezem.) Ez még akkor is sok, ha tudjuk, hogy ez csak egy becslés, hiszen az átkelést ma alagutak könnyítik, ezért nem könnyű reális kilométerszámot megadni. Tovább nehezíti a számolást az a körülmény, hogy Zsigmond és kísérete a szerpentines úton haladt, és ezeknek a hosszát ma már nem lehet felbecsülni. Egy azonban biztos: nyolc nap alatt érték el Bernt. Ez kifejezetten gyorsnak számított, főleg ha figyelembe vesszük a tengerszint feletti magasságokat, a közel 225-500 embert lóval, és mindez pihenőnap beikatása nélkül. Elképesztő teljesítmény, még akkor is, ha kedvezőek voltak az időjárási viszonyok, ha a savoiai szállásmesterek jól végezték a feladatukat, és a hegyi vezetők sem hibáztak. 4 7 A 94 kilométer egy nap alatti „teljesítése" felveti azt a kérdést, hogy a forrásba valós adatok kerültek-e be, hiszen utólag másolták be a belégekről és az apróbb számlákról az adatokat. Természetesen hibázhattak az írnokok, de ott van az a „megdönthetetlen" tény, hogy Zsigmond június 26-án Trinóban okleveleket adott ki és július negyedikén szintén ezt teszi Bernben. És ha hagyjuk a számadás és a berni krónika adatait, akkor ez kilenc nap és ebben az esetben „csak" közel 37,5 kilométeres átlag, de a 94 kilométer továbbra is 94 kilométer marad. Mi lehet a magyarázata a számomra feloldhatatlan ellentmondásnak? Első helyen említem felkészületlenségemet, mert valamit alaposan elnézhettem. Igaz, legalább tízszer végigolvastam a forrást, és elismerem, hogy talán többször kellett volna. Maradnak tehát a „történészi" okfejtések. Gyorsíthatta a haladást, ha az uralkodó és a teljes kísérete nem egyszerre mozgott és a kisebb egységek mozgékonyabbak voltak. Hibázhattak a fribourgi és a berni krónikaírók is, de mivel adataik teljesen egybeesnek a „Számadáskönyv" bejegyzéseivel, erre nem nagy az esély. 4 8 Elnézhették a dátumokat a kancelláriában, a savoiai írnokok is tévedhettek, és ezért a „dolgok fucsa és megmagyarázhatatlan egybeesésének" áldozatai vagyunk, de az is lehetséges, hogy az oklevelek és a „Számadáskönyv" adatait nem akkor vetették papírra, mint amit a dátumok mutatnak. Vagy csak jó érzékkel az utókort alázták a Gönyű-Pozsony utazáshoz hasonlóan. 44 Justin Boson: Paléographie Valdötaine. Il nl e partié. Aosta, 1951. 9-10. A kolostor mai elnevezése: Collegiata dei San ti Pietro e Orsó - Collégiale des Saints Pierre et Ours. (A város kétnyelvű.) 45 A szövegben prepositus van. Számadás 9Ír. 46 C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza, 2008.152-153. Ezúton is szeretném megköszönni a szerző segítségét, aki felhívta figyelmemet az adatra. 47 Váltott lovakról nincsen adatunk, és arra sem utaltak a számadásban, hogy Zsigmond egy kisebb csapattal - ezzel is gyorsítva a haladást - előlre lovagolt volna. 48 A két krónikával részletesebben a tanulmány utolsó részében foglalkozom.
