Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - PITI FERENC: Két balkányi nemes az Anjou-kori Magyarországon: Fábián és László
301 PITI FERENC Két balkányi nemes az Anjou-kori Magyarországon: Fábián és László A középkorban Szabolcs megyében fekvő, máig is létező Balkányon birtokos Gútkeled nembeli Pál fia Lőrinc fia János fiai, Fábián és László 1 először egy 1320. évi oklevélben tűnnek fel, mikor is birtokeladáshoz adták beleegyezésüket. 2 Ekkor tehát már bizonnyal jogilag cselekvő korban voltak, így az 1300-as évek elején (vagy nem sokkal korábban) születhettek. A Balkányiak önálló birtoklása 1289-től ragadható meg, amikor Pál fia, Lőrinc és ezen Pál fia Detre fiai, Mátyás és Pál az addig közösen birtokolt ingatlanjaikon megosztoztak: a Szabolcs megyei Gút nevű földjeik (az egyik szerzett, a másik vásárolt) fele, a vásárolt Balkány nagyobb értékű keleti fele és a Bereg megyei, örökjogú Atyán egy telek fele jutott Lőrincnek, mindezek másik fele pedig Detre fiainak. Szintén Lőrincé lett a Bereg megyei, vásárolt Szalka birtok egésze. 5 Szabolcsban Balkány ezek után „névadó" birtokuk lett. E megyében bizonyosan még Lőrinc, vagy annak fiai, János és István idején szereztek részt Abán is, mert onnan (és Gútból) 1334-ben a közeli rokon Gútiak tagja, Salamon fia, János kért osztályt Lászlótól és Fábiántól 4 (János ükapja és Fábiánék szépapja azonos személy volt). 5 Bereg megyében birtokosok voltak Darócon, Gelénesen és Kirván is: 1301-ben ezek felét (a szabolcsi Endes és a szatmári Pete felével együtt) Daróci István fia, János adta leányjogok miatt Lőrincnek. 6 Szatmár megyében ingatlanuk volt Genesen (egy 1290-1300 körüli oklevélben Pál fia, Lőrinc gencsiként szerepel) 7, Körtvélyesen és Sárvármonostorán is." Mindezek alapján Lőrinc és fiai idején a Balkányiak a nem túl vagyonos, de nem is szegény köznemesek közé sorolhatók. * A szerző az MTA-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00429/10/2) támogatásával készült. 1 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 - Középkori magyar genealógia. (Magyar Középkori Adattár) CD-ROM. Bp. 2001. Gútkeled nem 6. Farkas ága. 1. tábla. 2 A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára 1-XU. Szerk. Nagv Iván, Nagy Imre, Véghelyi Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Bp. 18711931. (a továbbiakban: Zichy) XII. 5-6. (Anjou-kori Oklevéltár 1-XV., XVII., X1X-XXI., XX1II-XXV111., XXXI. Főszerk. Kristó Gyula, Almási Tibor, szerk. Almási Tibor. Blazovich László, Géczi Lajos. Köfalvi Tamás, Piti Ferenc, Sebők Ferenc. Tóth Ildikó. Szeged-Bp. 1990-2010. /a továbbiakban: Anjou/ V. 817. sz.) A forrás sérült volta miatt Fábián neve nem olvasható ma már, de - mivel Jánosnak csak két fia volt - teljességgel bizonyos, hogy a hiány helyén az ő neve állt valamikor. 3 Magyar Országos Levéltár, Bp., Diplomatikai Levéltár, (a továbbiakban: DL) 1251. (Árpádkori új okmánytár 1—XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. /a továbbiakban: Wenzel/ IX. 505-506.) 4 DL 2837. (Anjoukori Okmánytár I-VII. Szerk. Nagv Imre, Tasnádi Nagy Gyula. Bp., 1878-1920. /a továbbiakban: AO/ 111. 88.) - A szabolcsi birtokokra lásd Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 17., 30-31., 81. 5 Németh: Szabolcs 187-188. szerint Lőrinc fiaié volt a megyében már 1310-ben Tamási is. A vonatkozó forrásszöveg (AO I. 198-199.) azonban véleményem szerint ezt nem támogatja. Az oklevélben ez szerepel: ..Bogus ..., cut terra Tamasy vocatafiliorum Drug et terra filiorum Laurenciifilii Pauli vicinantur". vagyis: Bagos..., amivel Dorog fiai Tamási nevü földje és Pál fia, Lőrinc fiai földje határosak. Itt inkább a Bagossal annak idején szomszédos (lásd Németh: Szabolcs, térképmelléklet) Gút, vagy Aba értendő, amik valóban a Balkányiak kezén voltak. A Balkányiak tamási birtoklásának az is ellene szólhat, hogy a birtok 1323-ban (Anjou VII. 459. sz.) és még 1342-ben is (Anjou XXVI. 265. sz.) Pál fia, Demeter birtoka (ezen Pál nem azonos balkányi Lőrinc apjával, Demeter pedig nem Lőrinc fivére). Hasonlóan értelmezi az 1310. évi forrásszöveget Anjou II. 860. sz. is. 6 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—XI. Studio et opera: Georgius Fejér. Budae, 1829-1844. (a továbbiakban: Fejér) VI11/5. 18-19. (Anjou 1. 14. sz.) - A beregi birtokokra lásd Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp., 1963. 528., 538., 539-540., 542., 548. 7 DL 56 588. (Hazai okmánytár 1-V111. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. Vll. 314.) - Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza, 2008. 97-98. szerint 1337-ben Balkányi Lőrinc fia, János felesége, Ilona Gencsből is kérte leánynegyedét Csák nembeli Terebesi Bereck fia, Miklóstól. (DL 40 760.) Ennek azonban ellentmond, hogy mind ekkor, mind az ügy folytatásakor, 1338-ban (A Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. /Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44./ Bp., 2008. 60. sz.) a nőt maga a férj, János képviseli - holott Balkányi János már 1329-től biztosan nem élt. Emellett mindkét oklevélben Gerch névalak szerepei, nem Geuch, avagy Gench. 8 A szatmári birtokokra lásd Németh: Szatmár 97-98., 159-161., 227-228., 258-260.
