Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - NÓGRÁDY ÁRPÁD: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei

284 NÓGRÁDY ÁRPÁD 31.) Megyes, hely (Medes, locus - ma Medzianky) - A Rednek/Rennek bal partján elterülő Megyes faluval azonos. 32.) Tapoly folyó (Thopl) - A folyó medre Megyestől Bisztra-patakáig a birtok északi határa. 33.) Bisztra-patak (Bystrapotoka) - A határjárás visszaér a kiindulóponthoz. A két határjárás összesen hatvanegy határpontot-határszakaszt említ. A többször érintett, illetve a mindkét határleírásban felbukkanó földrajzi nevek miatt a ténylegesen felhasználható adatok száma ugyanakkor alig több mint húsz, és pontosan még ezek egy részét sem lehet lokalizálni. Az adatok között ugyanakkor olyan információk is akadnak, amelyekből - azokat egyéb okleveles adatokkal kiegészítve - lényegében minden fontosabb kérdésünkre választ kapunk. Vessük először össze a két határjárást! Néhány eltérés azonnal szembeötlő. Mindenekelőtt az, hogy a kétszeres átiratban fennmaradt eredeti nyugatról keletre haladva írja le Sóvár határait, míg a másik leírás, éppen fordítva, az óramutató járásával egyezően, keletről nyugatra veszi sorra a birtok határának egyes elemeit. Feltűnő továbbá, hogy az eredeti egyszerű kibővítésével létrejöttnek vélt második határjárás legkevesebb kilenc olyan határpontot, illetve helyet ismer - Lápos-tó, Remete-patak, Ábrahám föld, Királykertjére vezető út, Woitchuaris hely, Mély-patak, Borkút-patak, Nodnyu hely, Nedez királyi vadászóhely -, amely a hiteles szövegben nem szerepel,'

9 három esetben pedig, jóllehet az eredetiben is közölt határpontot rögzít, arra másik néven utal (Sepfaharastara-Királyszállás; nagy út-Harc út\ Medgyes patak-Száraz-patak). A következtetésekkel ne szaladjunk előre, a fenti jelenségekből annyi azonban mindenképp leszűrhető, hogy a második határleírást készítő hamisító nem egyszerűen maga elé vette a IV. László féle 1285. évi eredetit, vagy annak 1. Károly által történt megerősítését, és annak szövegét itt-ott kibővítve egyszerűen lemásolta azt. A hamisítás kétségkívül másképp történt. Vagy komoly helyismeret birtokában a szöveg gyakorlatilag teljes átdolgozásával zajlott, ahol a hamisító még arra is ügyelt, hogy a határbejárás iránya az eredetihez képest fordított legyen. Vagy jóval egyszerűbben: egy azóta már elveszett oklevél határjárását is felhasználta. Az első lehetőség egy tapasztalt, a tollal jóformán napi kapcsolatban álló hamisító alakját vetíti elő, ennek azonban ellentmond a végeredmény, amely viszont gyakorlatlan kézre vall. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a Kassáról Bártfára vezető nagy út-Harc út, vagy Királyszállása Sepfaharastara nevét a környéken szinte mindenki ismerhette, ezért az ismeretlen oklevélből átvett határjárás lehetőségével akkor indokolt számolni, ha van legalább egy olyan adat, amelyről jó okkal feltételezhetjük, hogy a hamisító azt csak egy másik oklevélből ismerhette. Márpedig a szövegben van ilyen információ. A szóban forgó ismereteanyag Ábrahám föld, azaz Ábrány falu kapcsán tűnik elénk, amelyről az oklevél többek közt azt állítja, hogy György fiainak, Péternek és Jánosnak a birtoka.

2

0 Az említett testvérpár az Aba nemzetség Somosi-ágába tartozott. Péter, aki az újvári ispánságot egy bő évtizeden át valószínűleg nagy hatalmú rokona, Amadé nádor nevében kormányozta,

2

1 majd' egy generációval volt idősebb testvérénél. Kapcsolatukat, amennyire forrásainak sejteni engedik, a köztük lévő a nagy korkülönbség azonban nem árnyékolta be. Adománybirtokát Péter éppúgy megosztotta öccsével, ahogy javaikat is együtt gyarapították, és minden jel szerint teljes egyetértésben éltek Péter valamikor 1304 után bekövetkezett haláláig.

2

2 Mindebből számunkra két dolog következik. Amennyiben a C hamisítvány valóban a Károly-féle átiratból, az 1340-es évek közepén gyártott B oklevél alapján készült úgy, ahogy Györffy gondolta, akkor a két határjárás között fennálló lényegi eltérések pusztán a C hamisítvány szerzőjének alapos helyismeretével aligha magyarázhatók, mivel fölöttébb valószínűtlen, hogy a hamisító Péter halála után majd negyven évvel még tudta volna, hogy a néhai abaúji ispánt egykor megillette Ábrány fele. Ezzel szemben jóval életszerűbb arra gondolni, hogy a hamisító az 1285. évi sóvári adománylevél C változatát nem egy, hanem két oklevélből állította össze: a formulás részeket és a narrációt a B 19 A Kis- és Nagy-Delna említését nem számítva. 20 „separat nos a filijs Georgii, Petro et Johanne, cui terra nomen Abraham, versus orientem, qui Petrus et Johannes primo dicti sunt commetanei magistri Georgii

" (Wenzel XII. 436.) - Ábrány 1285-től volt a Somosiak birtoka a család 1439-1441 között történt kihalásáig. 21 Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. (História könyvtár, Kronológiák, adattárak 11.) Bp., 2011. 218., és különösen az 527. jegyzet. 22 Leszármazásukra lásd Karácsonyi: Nemzetségek 30. (XXIII. Somosy-ág) és Engel: Genealógia (Aba nem 12. Somosi 1. tábla) - Péter adománybirtoka: Zsidópataka (Sáros m.): Fejér V/3. 399. - Szerzeményeikre: Karácsonyi: Nemzetségek 78-79.