Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - WEISZ BOGLÁRKA: AZ Árpád-kori harmincadvám
276 WEISZ BOGLÁRKA nyolcvanadot (octuagesima de rebus mercimonialibus) kell fizetni. 9' Azaz a határátlépéskor lerótt nyolcvanad nem mentesített az ország belsejében szedett harmincad és vámok alól. Ezt jól érzékelteti a fentebb említett 1336. évi oklevél, mely az útvonal leírása során felsorolta a vámszedő helyeket, valamint az azokban szedett vámok mértékét, külön említve a harmincadot is. A vámszedő helyeken ugyanakkor szekér, illetve darabszám szerinti vámolást írt elő, míg a harmincadhelyeken a szekerek felbontását rendelte el 9 2, ami jól mutatja - mint már Pach Zsigmond Pál is rámutatott -, hogy a harmincad értékvám volt. 9 3 A harmincad, melynek felállítása 11. András uralkodásának időszakára esik, királynéi jövedelemként jelenik meg a forrásokban, mellyel esetenként a király rendelkezett. 9 4 Nem véletlen, hogy az 1222. évi Aranybulla nem említi - az egyébként sem a teljesség igényével felsorolt - királyi jövedelmek között a harmincadot 9 5, hiszen nem az uralkodó, hanem a királyné bevételei közé számított, így belőle az ispán sem részesedett. Pach Zsigmond Pál szerint 1268-ra már a kamarai bevételek közé sorolták 9 6, amire Henel fiainak harmincadbérleti tartozásából következtetett. 1265. április i-jén kelt oklevél szerint Henel fiaitól, Wlueliustól, Altmantól és Neklinustól Komárom vára visszaszállt a királyra nagy összegű pénztartozás fejében, mellyel a királyi kincstárnak a kamara irányításával kapcsolatosan tartoztak ( pro magna summa pecunie ex administracione camere fisco regio debite). A király ugyanezen összeg fejében (pro eadem magna summa pecunie) Komárom várát Walter kamaraispánnak adta el. Walter a várat kiépítette, ezért az uralkodó neki adta az udvarnokok lakta Komárom falut. 9 7 Egy 1268-ban kelt oklevélből viszont az derül ki, hogy Henel fiai, Wluelius, Altman és Neklinus a király tudtával a királynétői bérbe vették a harmincadot egy bizonyos összegért (nobis scientibus conduxissent tricesimam a domina regina, karissima consorte nostra pro certa pecuniae quantitate), ám nem fizették ki a teljes tartozást, hanem adósak maradtak 800 finom ezüst márkával, ezért a 800 ezüst márkáért a királynő Komárom várát a hozzá tartozó Tatán lévő malommal eladta Walternak. 9 8 Ezt az adásvételt IV. Béla megerősítette, hozzátéve, hogy ő Komárom falut adományozta Walternak. 9 9 A két oklevél első olvasatra ellentétben áll egymással, hiszen az 1265. évi szerint Komárom vára Henel fiainak ex administracione camere fisco regio származó adóssága miatt szállt a királyra, és ő azt ugyanezen összeg fejében adta tovább Walternak, az 1268. évi oklevél ugyanakkor azt állítja, hogy Komárom vára Henel fiainak a harmincad bérléséből fennmaradó 800 márka tartozása miatt került a királynéhoz, aki azt ezen összeg fejében adta tovább Walternak. Szentpétery Imre a két oklevélben lévő ellentmondást azzal a feltételezéssel kísérelte meg magyarázni, hogy Henel fiait kamarabérleti és harmincadbérleti tartozás egyaránt terhelte. 10 0 Az ellentmondást azonban másképpen is feloldhatjuk. Az 1268. évi oklevél ugyanis magyarázatot ad arra, miért lehetett szükség e hosszabb szövegezésű diploma kibocsátására. Az oklevélben az uralkodó nemcsak ezen adásvételről ejt szót, hanem általánosságban szólva is felhívja a kamara- és a harmincadbérlők figyelmét, hogy a bérleményért ingó és ingatlan vagyonukkal felelnek, és ha nem fizetik meg tartozásukat, az adósság mértékében azokat eladják, és a továbbiakban a vevő a király védelmét élvezi (emtoribus propter auctoritatem regiam contra quoslibet premunitis)' 0 1, s csak ezt követően tér ki az oklevél a konkrét esetre. Az oklevél részletesen tárgyalja az ügyet, miközben nem feledkezik meg arról sem hogy Komárom várának egyik tartozéka egy tatai malom volt, 91 Dipl. Emi. 1. 343-345. (Anjou XX. 6. sz.) 92 Dipl. Emi. I. 344. 93 Pach: „A harmincadvám eredete" 33. 94 Vö. Zsoldos: Árpádok és asszonyaik 83-84.: Pach Zsigmond Pál szerint harmincadot akár a király, akár a királyné számára szedhettek, Pach: „A harmincadvám eredete" 47. 95 Vö. „Comites camere, monetarii, saiinarii et tributarii, nobiles regni ismaelite et iudeí fieri non possint. Comites iure sui comitatus tantum fruantur, cetera ad regem pertinencia, scilicet cybriones, tributa, boves et duas partes castrorum, rex obtineat." - CDES 1. 200-201. 96 Pach: „A harmincadvám eredete" 39. 97 MES 1. 521. (RA 1439. sz.) 98 MES 1.551. 99 MES 1. 559. (RA 1577. sz.) 100 RA 1577. sz. 101 MES 1.551.
