Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - WEISZ BOGLÁRKA: AZ Árpád-kori harmincadvám

272 WEISZ BOGLÁRKA 1274-ben IV. László Irizlaus fiának, Oklicsi Ivánnak adományozott.

4

41281-ben Oklicsi Iván a szamobori kapués vásárvám felét (medietatem tributi nostri in Zamobor, tam de porta, quam de foro) a Szent Jakab-szigeten lévő ciszterci monostornak adományozta.

4

5 Szamobor várával és tartozékaival 1293 előtt 111. András adományából került Babonics Radoszló kezébe.

4

6 A Babonicsok a kapuvám helyett kezdhettek harmincadot szedni Szamoborban, vélhetően a 14. század elején. 1316-ban 1. Károly az egész országban szabad közlekedést biztosított a külföldi kereskedőknek, amenynyiben a régtől fogva szokásos vámokat és a Száva kikötőjénél épített vár alatt a harmincadot megfizetik.

47 E harmincadhely a Királyrévnél, azaz Zágrábnál állt,

4

8 miként az 1. Károly 1318. évi oklevelében is szerepel, melyben az uralkodó a zágrábi káptalant megerősítette a zágrábi vásárvám birtokában a királynéi harmincad kivételével (praeter tricesimam dominae consortis nostrae).

4

9 Zágráb szintén az Árpád-korban létesített harmincadhelyek egyike lehetett. Mindezek alapján a következő harmincadhelyekkel számolhatunk az Árpád-korban: Dubica, Zágráb, Győr, Galgóc, Esztergom, Kassa. Ha térképre vetítjük e listát, rögtön feltűnik az, hogy a harmincadhelyek körbeveszik az országot, a különböző irányból érkező külföldi kereskedők útvonalába esnek, egyedül keleten mutatkozik hiány. Arra, hogy ezen a vidéken is kellett lennie az Árpád-korban harmincadhelynek, utal talán István ifjabb király Balogsemjén nembeli Ubul fia Mihály

5

0 számára biztosított 1262. évi vámmentességi kiváltságlevele, melynek értelmében a Patak várában Mihálynak adott torony fenntartásához szükséges élelmiszer és más dolgok szállítása során nem tartozott vámot vagy harmincadot fizetni

5', hiszen egy harmincadmentességi kiváltságnak csak úgy van értelme, ha van olyan harmincadhely, ahol azt érvényesíteni is lehet. Az általunk eddig ismertetett harmincadhelyek egyike sem felel meg ennek, mert feltételezhető, hogy Szabolcs, Szatmár és kisebb részt Bihar és Bereg megyékben birtokos Mihály Patak várához nem ezeken keresztül szállított árukat. Az „Orosz kapun" keresztül vezető út egyik állomása Sátorelő, a későbbi Újhely volt, ahonnan az út Patak várához vezetett tovább. A település az Árpád-kor második felében jelentősnek tekinthető, a sátorelői hospeseket István ifjabb király 1261-ben részesítette kiváltságban, biztosítva számukra egyebek mellett azt, hogy hétfőnként szabad vásárt tartsanak, és hat megyében felmentette őket a vámfizetés terhe alól.

5

2 Bár biztosan nem állíthatjuk, hogy Sátorelőn harmincadot szedtek, hiszen a későbbi források nem támasztják alá, azt azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem ismerjük az összes Árpád-kori harmincadszedő helyet. Pach Zsigmond Pál a harmincadot az eladományozott vámok helyett bevezetett - a király vagy a királyné számára szedett - pótlólagos vásárvámnak tekintette.

5

3 Mások az eladományozott vásárvámokból való királyi, királynéi részesedést értik a harmincad alatt.

5

4 Magam a harmincadot egy korábbi munkámban nem pótlólagos vásárvámnak, hanem bármely típusú eladományozott vám után járó jövedelemnek tekintettem, mely a beszedett vám harmincad részét tette ki - esetleg a vám harmincad részének megfelelő vámnak felelt meg.

55 Ma már azonban ezt másként látom. 44 CDCr VI. 99. (RA 2565. sz.) 45 Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzéteszi: Wenzel Gusztáv. XII. Pest-Budapest 1874. 341 46 Vö. CDCr VII. 151-152. 47 Dipl. Emi. I. 207. (Anjou IV. 320. sz.) 48 Pach: A harmincadvám az Anjou-korban 232. 49 CDCr VIII. 503. (Anjou V. 173. sz.) 50 Engel Pál: Középkori magyar genealógia. In: DVD Könyvtár IV. Családtörténet, heraldika, honismeret.: Balogsemjén nem 1. Kállai 1. tábla: semjéni ág 51 EFHU 54. (RA 1785. sz.). 52 EFHU 52-54. (RA 1780. sz.) 53 Pach: „A harmincadvám eredete" 47., 79-80.; Pach: A harmincadvám az Anjou-korban 231.; Véleményét a későbbiekben át is vették, vö. Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. 199. 54 Domanovszky: A harminczadvám eredete 44., 46., 48.; Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921. [Reprint 2003.] 73.; Szűcs Jenő: A gabona árforradalma a 13. században. Történelmi Szemle 27. (1984) 7. 9. jegyzet; Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. (História Könyvtár-Monográfiák 1.) Bp. 1993. 72. 55 Weisz: Vásártartás az Árpád-korban 890-891.