Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - WEISZ BOGLÁRKA: AZ Árpád-kori harmincadvám

Az ÁRPÁD-KORI HARMINCADVÁM 273 Miért tekintette már Domanovszky Sándor

5

6, majd Pach Zsigmond Pál a vásárvámokhoz köthető vámnak a harmincadot? Domanovszky Sándor gondolatmenete vélhetően arra a megállapítására épült, hogy az Árpád-korban megjelenő harmincadhelyek (Esztergom, Győr) „eredetileg tributum fori-k voltak".

5

7 Pach Zsigmond Pál valószínűleg azért tekintette pótlólagos vásárvámnak a harmincadot

5

8, mert az áruforgalmat érintette, és a legforgalmasabb helyeken állították fel. Esztergomban valóban számolnunk kell vásárvámmal, mely a 13. század második felére teljesen kikerült az uralkodó, illetőleg az ispán hatásköréből, és az esztergomi káptalan birtokába jutott.

5

9 A 13. század 80-as éveiben azonban már látható egy olyan törekvés a káptalan részéről, hogy a vásár vámjövedelméhez a vásártól függetlenül jussanak hozzá, így került sor a vám beszedésére Győrben

6

0, Táton

6', azaz a vám közlekedésivám-jelleget vett fel. Ezt a harmincadot is érintő 1289. évi oklevél szintén alátámasztja: Lodomér esztergomi érsek arról panaszkodott, hogy a Dunán Magyarországra jövő regensburgi, bécsi és más német kereskedők, illetve más országok kereskedői Esztergomban nem állnak meg, és ott nem fizetik meg a királynénak járó harmincadot, illetőleg az esztergomi káptalannak járó vámot {tributum), hanem egyenesen Budára mennek. A budaiak végül kénytelenek voltak megígérni: megírják a regensburgi, a bécsi és az egyéb németországi polgároknak és kereskedőknek, hogy ne merészeljenek Esztergom mellett elhaladni a királynéi harmincad és a vám megfizetése nélkül

6

2, azaz a káptalan érdekében fellépő érsek már nem a kereskedők által szállított portéka áruba bocsátását, hanem a vám megfizetését tekintette fontosnak. Győrben mind közlekedési, mind vásárvámot szedtek az Árpád-korban. Közülük az előbbit, a Rába hídján szedett vámot említették korábban, 1208-ban, melynek fizetése alól 11. András felmentette a lébényi monostort.

6

5 Az 1255. évi győri vámszabályzat egyes tételei is azt mutatják, hogy a városban az átmenő forgalmat - érkezzen az a szárazföldön, vagy a vízen - vámolták meg.

6

4 A közlekedési vám egy-egy harmadát a zirci és a pilisi apátság birtokolta, míg a fennmaradó rész a győri ispán kezében maradt.

6

5 A Győr faluban tartott szombatnapi vásár vámja egy 1271. évi oklevél szerint a győri ispánt illette.

6

6 Azaz, bár a városban vásárvámmal is számolnunk kell, nem ezt, hanem a közlekedési vámot adományozták el. Esztergom és Győr esetében tehát egyaránt megállapíthatjuk, hogy nem az eladományozott vásárvám pótlására állították fel a harmincadot. Ugyanakkor a forrásokból az is egyértelműen kiderül, hogy a harmincadot nem vásártereken szedték az Árpád-korban, így például Győrben a Rába hídjánál vetették ki, ahol ráadásképpen közlekedési vámot is szedtek,

6

7 Esztergom pedig egy olyan - a vásártértől megkülönböztetett - helyen, ahol a kereskedőknek meg kellett állniuk, hogy a királynéi harmincadot és a káptalani vámot megfizessék.

6

8 Mindezek alapján nyugodtan kimondhatjuk, hogy a harmincad nem tekinthető pótlólagos vásárvámnak, hanem egy újonnan felállított vámtípusról van szó, mely a kereskedelmi forgalomból igyekezett hasznot húzni. 56 Jóllehet Domanovszky Sándor is már hozzáfűzi, hogy a győri vám „útvám", amit azonban a győri vámszabályzatban található 1%-os értékvám, majd a városnak biztosított árumegállító jog „kivetkőztették eredeti jellegéből", és azt feltételezi, hogy Győr csak az árumegállító jog elnyerését követően vált harmincadhellyé. Domanovszky: A harminczadvám eredete 48-49. 57 Domanovszky: A harminczadvám eredete 53. 58 Pach: „A harmincadvám eredete" 80. 59 Vö. Weisz Boglárka: Az esztergomi vám Árpád-kori története. Századok 137. (2003) 973-981. 60 1288: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I—

II. Ed.: Fernandus Knauz. Strigonii 1874-1882. (a továbbiakban: MES) II. 230. 61 1288: MES 11. 240. 62 BTOE 1. 247-249. 63 UB 1. 55. (RA 236. sz.) 64 EFHU 51-52.; Pl. a Magyarországra jövő német szekér után, illetve a Magyarországról átmenő szekér után vámoltak. 65 Vö. CDES 11.311. (RA 1011. sz.) 66 1271: EFHU 62. (RA 2132. sz.); Az oklevél értelmezéséhez 1. Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt. Győr, 1940.; Fügedi Erik: Győr városának 1271. évi kiváltságlevele, in: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, 1971.109-118.; Ladányi Erzsébet: Gondolatok a győri kiváltságlevélről. In: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok. Szerk.: Rozsondai Marianne. Budapest, 2002.147-156. 67 Vö. 1208: UB 1. 55. 68 1289: „locus apud Strigonium omnnibus mercatoribus descendendi et explicatis suis mercibus tricesimam reginalem et tributum Strigoniensis capituli persolvendi." - BTOE 1. 248.