Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - JUAN CABELLO– SIMON ZOLTÁN: Tornyospálca középkori temploma
TORNYOSPÁLCA KÖZÉPKORI TEMPLOMA 243 Mivel a falkutatás egyértelműen igazolta, hogy a templom szentélye az első periódusban bizonyosan nem poligonális záradékú volt, kutatóblokkot nyitottunk a szentély délkeleti sarkában. A jelenlegi járószint alatt io cm-rel egy téglákból rakott korábbi (19. századi) burkolat került elő. 5 2 Alatta szürkésbarna, kevert sírföld következett. A déli szentélyfal alapozásán a keleti saroktól nyugat felé mért 47 cm-től volt érzékelhető a korábbi, elbontott keleti szentélyfal függőleges csorbázata. A teljesen kiszedett szentélyfalnak végül is csupán a helyét sikerült megfogni az altalajba mélyedő alapozási árok formájában. Az árok egyértelműen észak-déli irányú volt, így bizonyossá vált, hogy a templom szentélye az első periódusban egyenes záradékú volt. Az elbontott sekrestye kiterjedésének vizsgálatára két kutatóárkot nyitottunk a szentélytől északra eső területen. 5 5 Az 1. számú kutatóárokkal a sekrestye 70 cm széles, teljesen kiszedett északi falának helyét határoztuk meg, amelyet habarcsos téglatörmelék töltött ki. 5 4 Alatta sárgásbarna, homokos altalaj mutatkozott. A kiszedett fal helye és a szentélyfal között különböző színű, de lényegében hasonlóképpen téglatörmelékes betöltésű beásásokat figyeltünk meg. Felül végig 30-40 cm vastag humuszos réteg húzódott. A szentélyfal alapozási padkája a lábazat tetejétől mért 135 cm-nél került elő, a sekrestye egykori járószintje valamivel e szint felett húzódhatott. A másik kutatóárokkal a sekrestye szintén teljesen kiszedett keleti falának alapozási árkát tártuk fel. 55 Az árkot itt is habarcsos téglatörmelék töltötte ki, alatta már a sárgásbarna, homokos altalaj, felette pedig már csak a 30-40 cm vastag, humuszos réteg helyezkedett el. A teljesen kibányászott nyugati sekrestyefal habarcsos téglatörmelékkel kitöltött helyére a hajó északkeleti sarkának vonalában bukkantunk, azonban a többi falhelyhez képest kevésbé egyértelműen került elő. 5 6 A déli kapu előtti kutatóárokkal a befalazás aljához kapcsolódó külső járószintet határoztuk meg. Az első építési periódus (14. kép) A legkorábbi templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület volt. 5 7 A szentélyt diadalív választotta el a hajótól. A szentély északi oldalához kicsiny, dongaboltozatú sekrestye csatlakozott. A hajó szinte bizonyosan síkmennyezetes lehetett, a szentély esetében a síkmennyezet mellett gondolhatunk kereszt-, vagy dongaboltozatra is, bár a kőbordás keresztboltozat aligha valószínű e kőben szegény vidéken, ahol később sem alkalmaztak követ (a pastoforium kivételével). A templom téglából falazott kávájú, félköríves záradékú bejárata a hajó déli oldalán nyílt (mivel a nyugati falat utóbb teljesen lebontották, az ma már nem állapítható meg, hogy volt-e bejárat nyugat felől is?). Hasonlóképpen téglából falazták ki a sekrestyeajtó élszedett káváit és csúcsívét. A szentély déli falába ugyancsak téglából falazott, egyszerű ülőfülke mélyedt. Mivel e legkorábbi templomot később nagyon erősen visszabontották, egyéb részletei (pl. az egykori ablakok) nem maradtak meg. Az első periódusú templom építési idejének meghatározása szempontjából „terminus post quem"-nek tekintendő, hogy a település neve nem szerepel az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékben, tehát valószínű, hogy legkorábban a 14. század közepe táján emelhették. A korai templomból fennmaradt csekély műrészlet nem mond ellent ennek a datálásnak. Az építtetőt a Losonczi család tagjai között kereshetjük, talán éppen az elsőként itt említett István személyében, aki a jelek szerint az ág jelentőségének megalapozója volt, hiszen fiai országos méltóságokra jutottak. 52 A téglák mérete: 14,2 x 25,1 x 7 cm. 53 Az észak-déli irányú, 1 m széles, 4 m hosszú 1. számú kutatóárkunkat az északi szentélyfalra merőlegesen jelöltük ki. 54 Az alapozási árok a szentélyfaltól mért 2,8-3,5 m között, alja a beton lábazat tetejétől mért 225 cm-es mélységben került elő. 55 Az 1 m széles, két szakaszban feltárt árok keleti szakasza 190 cm hosszú volt, nyugati vége és az 1. árok széle között 50 cm-es tanúfalat hagytunk. Az alapozási árok a kutatóárok nyugati végétől mért 75 és 155 cm között került elő, alja a lábazat tetejének síkja alatt 217 cm-es mélységben volt. 56 Ennek oka az, hogy itt a kiszedett fal árkát mindkét oldalon szintén téglatörmelékes rétegek határolják. 57 Hajójának hossza (külső méret) 11,5, szélessége 8,6 m volt, a szentély hossza 5,35 m, szélessége nyugaton 6,6 m (kelet felé kissé szűkült, így ott csak 5,9 m).
