Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - BARTOS GYÖRGY- FÜLÖP ANDRÁS: Tiszaszentmárton gótikus temploma

228 BARTOS GYÖRGY—FÜLÖP ANDRÁS (még a középkorban?) ezt a támpillért visszabontották (az átfedő réteg a habarcs- és téglaszemcsékkel kevert homokos temetőföld volt), és ettől a hajósarok megmozdult. A nyugati hajófalon ugyanis a lábazatban szintén falazási hiba volt, ráadásul, mint az a templom­belsőben látható, a nyugati hajófal bekötése az északi (és a déli) ha­jófalba sem tökéletes. Ennél fogva ma is itt megy föl a repedés. A ha­jósarok újbóli szilárdítása érdekében került ide a 19. században épült átlós támpillér - mely egy falazási hiba miatt szintén megrepedt. A hajó egykori nyílásrendszeréből ma elsősorban a déli homlok­zat egykori (karzat-?) ablakát ismerjük, melyet a mai karzat magas­ságában bontottunk ki. 6 7 (7. kép) Mivel az ablak egyidős a hajó déli falának falszövetével, 6 8 mérműves szerkezete egyúttal a templom­hajót is keltezi. Az ablak elfalazására a déli előcsarnok építésekor került sor, hiszen annak nyugati falát éppen ide kötötték be. A res­taurátori kutatás során előkerült a hajó keleti ablaka, mely feltehe­tően szintén egy ehhez a periódushoz köthető ablak helyén léte­sült. Feltehetően később ezt is megnyújtották felfelé, hasonlóan a szentélyablakokhoz (a jelenlegi záradékmagasság már a későgótikus periódushoz tartozik), ugyanakkor az ablak káváit vakolatveréssel nem vizsgálhattuk, ugyanis azokba befor­dulóan és környezetükben nagyobb felületen megmaradt fekete festés került elő. A többi egykorú hajóablakot a 15. század végi-16. század eleji és a 19. századi építkezések során eltüntették. A hajó egykori bejárata a déli oldalon volt, ám 1831 után az előcsarnok építésekor a középső falszakaszt kivágták és a ma látható nagy ár­kádívvel hidalták át. Ekkor a déli kaput megszüntették. Helye az 1906-0S padlófelbontáskor még látható volt. Nem tudjuk, vajon a Jósa András által leírt gótikus kapuelemek, melyek a templom előtt hevertek, ehhez a korszakhoz köthetők vagy a 15. század végi nagy átalakításhoz. A 14. század végi-15. század eleji templomhajó egykori - a mainál alacsonyabb - falkoronáját a belsőben végzett falkutatás során megtalált vízszintes elválással azonosíthattuk az északi és a déli hajófalon. A korábbi meszelés is idáig tartott, sőt befordult a falkoronára, ami arra utal, hogy ebben a korszakban a hajó nyitott fe­délszékes lehetett. Kívül az egykori párkányt - ha maradt belőle valami - csak állványozás után lehetne kutatni. A szentély sekrestyét kapott (1., i/a-d árkok, 8. kép), melynek nyugati falát belevágták a 14. század végi-15. század eleji hajófalba. Keleti fala alapozásban elválik, de a felmenőn már látszik a csorbázat, melyet azután utólag kitapasztgattak. A sekrestye északi fala meglehetősen ferdére sikerült, ám alaprajzát nyilván az is be­folyásolta, hogy az északi domboldal meredeken lejtett, amint arra az északi sekrestyefal többinél alacso­nyabb alapozási padkája utal. A sekrestye járószintje jóval magasabban volt a szentély alapozási padkájánál, amire az ajtó küszöbszintjéből következtethetünk. Emiatt az egykori járószintet kutatóárkainkban már nem érzékelhettük. A sekrestyeajtó elfalazásakor több helyen belebontottak a kávákba, csupán az ajtó nyugati külső kávája maradt meg több-kevesebb épségben. Itt a kávát képező, rézsűsen befordított téglák is látszottak (a sekrestyeajtó teljes kibontására természetesen nem volt mód). A sekrestye falkoronáját a keleti hajófalon látható falvastagítás teteje mutatja. Valószínű, hogy a sekrestyét is boltozták (ezt a felmenő falakon eddig nem volt módunkban kutatni), ugyanis a helyiség északkeleti sarkában egy kis beszögellés van az alapozásban. Ez valószínűleg egy falsarokban lévő pillérre és egy arról induló élkeresztboltozatra utal (az északnyugati az elválás két oldalán megegyezik, így biztosan egy periódusról van szó. Érdekes, hogy az alapozási szinten nem kötötték össze őket, noha épp a falsarok szilárdítása volt a céljuk. 67 A középkori karzatot egyelőre nem vizsgálhattuk, bár lehet, hogy egy fakarzat bekötésére utal az ablaktól keletre talált nagyméretű gerendafészek. A templombelső kiürítése után a kérdést alaposabban meg lehet vizsgálni. 68 Az ablak helyét az építkezés során kihagyták, és csak később rakták be magát az áthidalót és a kőszerkezetet, ennek tudható be az ablak két oldalán látható elválás. Utólagosnak kell tekintenünk tehát a kávák megfaragását is.

Next

/
Thumbnails
Contents