Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - BARTOS GYÖRGY- FÜLÖP ANDRÁS: Tiszaszentmárton gótikus temploma

TISZASZENTMÁRTON GÓTIKUS TEMPLOMA 227 újkori téglapadló fektetőhabarcsát is). A koporsók már nagyrészt üresek voltak, csupán szórvány embercsontokat, koporsószegeket és textil- illetve bőrmaradványokat azonosíthattunk a koporsók alján. Helyzetük alapján nem volt eldönthető, hogy melyik sírhoz tartoztak azok a rablás során visszadobált, hatágú csillagos díszítésű, kerek rézveretek (5. kép), melyek középkori temetőinkben a 14. század elejétől végéig ismeretesek.

6

1 A 15. század végén létesített sekrestye ajtaja előtt kisebb foltban sárga agyag járószintet találtunk, belőle leletanyag nem származott. A szentély járószintje (mindkét gótikus periódusban) ez, valamint a helyenként megfigyelhető, kihajló középkori meszelésréteg alapján -27-30 cm körül volt, a mai járószinthez viszonyítva. A hajóban a középkori járószint -62 cm körül lehetett, amint azt az északi visszabontott diadalív (vélhetően még 14. század végi) alapozásán megfigyelhető alapozási padka is jelzi. A szentély északkeleti belső sarkában egy szentségtartó fülkét helyeztek el, ennek kőanyaga a szentélyablakok mérműveivel egyező. Keretelésének sérült profilját vakolattal javították, timpanonos lezárását vakmérmű díszíti. A tagozatokat egykor rózsaszínű festés fedte. (6. kép) A fülke műformái egy jóval gazdagabb tagozással ellátott fülketípusra mennek vissza. Ennek egyik legismertebb példáját a lőcsei ferences templom kerengőjéből ismerjük. Keltezése problematikus, hiszen a kolostor építése az 1316. évi első említést követően is több szakaszban zajlott a 14. század folyamán, ám konkrét évszámokkal nemigen adatolható. A munkák a 14-15. század fordulóján zárulhattak le, ezen belül a kerengő megépítését a 14. század harmadik negyedére szokták tenni.

6

2 Ez a tiszaszentmároni szentségtartó fülkét mindenképpen ezutánra, legkorábban a 14. század végére, de inkább a 15. század elejére keltezi. Hasonló pasztofórium-fülkét a szintén Losonczybirtok - Tornyospálcáról ismerünk, igaz annak korát kutatóik, Juan Cabello és Simon Zoltán a 15. század végére-16. század elejére teszik.

6' A déli szentélyfalon megtaláltuk a papi ülőfülkét és mellette egy másik fülkét. A templomhajó délkeleti sarkában talán egy mellékoltár állt, amire az itt talált kis háromszögű lezárású fülke utal. A templomhajó alapozása mindenhol téglából készült,

6

4 erre került a gömbölyded, barabási kövekből készült - meglehetősen egyenetlen falsíkot adó - lábazat, melynek síkja az északi oldalon az alapozáshoz képest kiugrott, a nyugati oldalon viszont a téglaalapozás a lábazathoz képest alapozási padkaként jelent meg. A kőlábazat záróelemeit, mint említettük, már téglákból alakították ki.

6

5 Általában elmondható, hogy a téglaalapozásban több helyütt - így az északi oldalon - a fúgák egymás fölé kerültek, emiatt a fölmenő falban is repedések jelentkeztek. A templom építői a leggyengébb pontnak az északnyugati hajósarkot érezhették, ez az egyetlen sarok, ahol egy támpillért létesítettek.

6

6 A későbbiekben 61 A verettípus analógiáiról és a datálás indokairól részletesebben: Hatházi Gábor: A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. Opuscula Hungarica V. Budapest, 2004. 80-81, 84-85. 62 Magyarországi művészet 1300-1470 körül. (Szerk.: Marosi Ernő) Budapest, 1987. 315. 63 L. a szerzők tanulmányát ugyanebben a kötetben. 64 Jellemző téglaméret: 27,5 x ? x 5,5 cm. 65 A legutolsó átalakítások során valamikor az északi hajófal csaknem teljes lábazati párkányát levésték (az egykori párkány csorbázata a lábazati vakolat elbontása után azonnal láthatóvá vált), ennek köszönhető a lábazatban tapasztalt ugrás az északi hajófal nyugati végén, hiszen a nyugati oldal párkánya eredeti magasságban fordult át az északi hajófalra. 66 Az alapozásban ugyan a támpillér elválik a nyugati hajófaltól, ám a lábazat szintjén már kötésben vannak egymással, ráadásul a tégla- és habarcsanyag 5. kép Ruhaveret a szentélyben feltárt, korábban feldúlt sírokból (restaurálás előtt, fotó: Fülöp András, 2006) 6. kép A szentély északi falában található pasztofórium-fülke (Fotó: Bartos György, 2006)