Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez
ADATOK A PÁLOSOK SOPRONBÁNFALVI TEMPLOMÁNAK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ 211 A templom, illetve a kolostor - melyben ekkor állítólag 30 szerzetes élt 2 1 - késő középkori kedveltségét nemcsak az mutatja, hogy a 16. század elején Szent Ulriknak oltárt állítottak benne, hanem az adományok sora is. A végrendeleti hagyatékok számának tekintetében 2 2 a pálos kolostor messze elmaradt a soproni Szent Mihály-plébániatemplom mögött, a város többi egyházától - beleértve a soproni ferenceseket is - viszont nem. Miután a sopronkertesi (Baumgarten) pálos kolostor a csatározások miatt 1493-ban leégett, kegyurai, a Grafeneckek, annak javaival (a lerombolt sopronkertesi castellum csaknem összes jövedelme, földek, legelők, három halastó, egy malom, egy-egy szőlő Ruszton /Rust, Ausztria/ és Medgyesen /Mörbisch am See, Ausztria/, három ház Sopronban) 1525-ben, illetve 1526-ban a wondorfit támogatták. 2 3 Oly jelentős volt ez az adomány a kolostor történetében, hogy van olyan szerző, aki hajlamos a Grafeneck családot második alapítónak tekinteni. 2 4 Mindazonáltal úgy tűnik, hogy ez az adomány a török előretörése miatt már nem módosította a kolostor késő középkorra kialakult képét. A templom Nem volt szokatlan, hogy egy pálos kolostor léte kápolnához kapcsolódva kezdődjék. Meglévő kápolnához kapcsolódva alapították 1304-ben a veresmarti kolostort, és kápolna építésével kezdődött az enyerei (1339-ben), valamint az ungi (Horjani/ Horiany, Ukrajna) (1384-ben) pálos kolos-tor története. 2 5 Korábbi templom, vagy kápolna helyén épült fel a nagyvázsonyi és a salföldi pálos kolostor is. 26 A forrásokban említett sopronbánfalvi kápolnából származó töredéknek mindössze azt a 4,5 cm mély falccal ellátott 68 cm hosszú könyöklődarabot tarthatjuk, ami a középkori emeletes sekrestye emeleti falazatából került elő a kolostor 2009-ben megkezdett felújítása során (1. kép), valamint szintén ebből a kápolnából származhat az a többször meszelt építészeti faragványtöredék (bordatöredék?) is, amelyet az északnak tájolt templom hajójának nyugati hosszfalában találtunk a 2010. évi szondázás során. Noha még 1493-ban is a „kápolna" megjelölést használják, ez csak elsődleges jelentésének megfelelően jogi terminusként értendő, hiszen a részletformák alapján legalább a templom szentélye minden bizonynyal ezen időpont előtt elkészült. A ma álló sopronbánfalvi kolostortemplom építési idejének meghatározásában a középkori együttesből egyedül megmaradt gótikus kolostortemplom, különösen a szentély építészeti részletformáinak datálása lehet egyelőre irányadó. 21 Edmund Tomek: Historische Orte und Bauten im Comitate Sopron. Sopron, 1903. 56. 22 Az adatokat publikálta: Szende Katalin: Otthon a városban (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok, 32). Budapest, 2004. 200. 23 Házi 1939. 263, 266, 267; DAP 230, 266. és F. Romhányi Beatrix: Pálos kolostorok Sopron környékén. Soproni Szemle, 61 (2007) 246-254: 249. (továbbiakban: F. Romhányi 2007.) 24 F. Romhányi 2007., 249. 25 Gyöngyösi 1983. 65, 74, 92. 26 Magyarország régészeti topográfiája. Veszprém megye régészeti topográfiája. (Szerk.: Éri István) A veszprémi járás. írták: Éri István, Kelemen Márta, Németh Péter, Torma István. Budapest, 1969. 136. és Zsiray Lajos-Schőnerné Pusztai Ilona: A salföldi Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6 (1967) 247-258: 254.
