Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez

210 BALÁZSIK TAMÁS az oratóriumot.

7 1457-ben Sopron városa már oltárigazgatói tisztének betöltését szorgalmazta a győri püspöknél, s e beneficiumot engedélye nélkül a soproni plébánosnak adományozták. 1458-ban a kápolna sekrestyéjét is említik, ekkor a kápolna egy adósa vasajtót hagyományozott számára, köpenye árát pedig az építkezésre hagyta. 1468-ban a templomatyját (az anyagi ügyek intézője) említik, név nélkül.

8 A kápolna csodák színhelye lett, amelyet ezért nagy tömeg látogatott. A pálosok megtelepedését a kápolna mellett 1481-re teszik. Egy ekkor kiállított oklevél, illetve az adományozás 1483-as megerősítése szerint Sopron városa a pálos remetéknek adta a kápolnát, hogy ott kolostort építsenek, és két-három szerzetes mielőbbi küldését sürgették, továbbá ennek előmozdításaként egy kúriát adományoztak a rendnek,

9 illetve többek között gyümölcsöst, három szőlőt és járadékot biztosítottak számukra.

1

0 Egyúttal erdőt és két dombot is kaptak, mégpedig azt, amelyik szemben a templommal, kelet felé, Sopron irányában terült el, és a dél felőlit, amelyen á templom is áll, a patakkal és a Sopronból Leber szőlőhegyén át Wondorffba vezető úttal határolt völgyeikkel együtt, hogy fát tudjanak kitermelni az építkezéshez." Ugyancsak 1481-ben IV. Sixtus pápa mindazokat, akik az egyház, vagy kápolna dedikációja ünnepén, Pünkösd második napján, Jézus születése és feltámadása és Szent Wolfgang ünnepén ide elzarándokolnak és az épületek helyreállítására, valamint a kápolna felszerelésére adakoznak, negyvennapos búcsúban részesítette.

1

2 A búcsújáróhely népszerűségét az is fokozta, hogy a rendi feljegyzés szerint a szerzetesek 1483-ban a cz^stochowai kegykép mintájára festett Mária-ikont hoztak." Szilárdfy Zoltán úgy véli, a templom szentélyében látható kegykép a cz^stochowai kép egyik legkorábbi másolata lehet.'

4 Házi szerint a kápolna élén kezdetben világi oltárigazgatók (plébánosok) álltak, mígnem a hivatal 1520 körül a pálosok kezébe került.'

5 A kolostor krónikája szerint az 1483-at követő években felépült (rudi arte) a kolostor és az „elég nagy templom".'

6 Az első adatot, amely szerint már állt Wondorfban valamiféle kolostor, 1483-ból ismerjük. Ekkor ugyanis a győri püspök, a soproni szenátus és a polgárok kívánságára, megerősítette a szerzeteseknek a kolostorban lévő kápolna (capella ín monasterium) feletti joghatóságát.'

7 A kápolnát 1493-ban is említik,'

8 amikor Vince doktort, győri kanonokot a Szent Farkas-kápolna papjává rendelték. A kolostoron 1495-ben folyó építkezésre utal, hogy ekkor 600 falazótéglát és 400 darab padlótéglát vásároltak a várostól.'

9 A kolostoron a 16. század elején folyamatban lévő építőtevékenységről tanúskodhat, hogy 1506-ban 20 ezer tetőcserepet, 60 höbelt (gerinccserép) és 10 köböl meszet vásároltak. 1508-ban a boltozat költségeire hagyományoztak pénzt. 1508-ban lebontották a régi harangtornyot és 1509-ben újat építettek, fedélszékét 620 bádoglemezzel burkolták. Üvegablakain festők dolgoztak. Schottel Mihály (+1510) templomatya 1502-1509 közötti számadáskönyvéből ismert, hogy a nyolc év alatt anyagra, építési költségre és munkadíjakra 349 fontot, 1 solidust és 21 dénárt fordítottak.

2

0 7 A hagyomány szerint a regensburgi Szent Wolfgang püspök Boldog Gizellának, Szent István feleségének volt a lelkiatyja, aki itt remetéskedett: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Budapest, 1990. 141-142. 8 Házi 1939. 261. 9 DAP 226, 227, 266. Egy 1560-as forrás szerint Sopronban három házuk is volt: DAP 227, 229, 266. 10 DAP 229. 11 DAP 230, 266. 12 DAP 229, 274. 13 DAP 279. 14 Szilárdfy Zoltán: A pálos rend két kegyképe: a Cz^stochowai és a Sasvári Boldogasszony. In: Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia - kultusztörténet. Budapest, 2003. 119. 15 Házi 1939. 265., 266. 16 A Pálos rend sopronbánfalvi kolostorának krónikája (korábbi oklevélmásolatokkal) 1724-1766. Kézirat (SL, XV.20: Kéziratos könyvek gyűjteménye, 9. doboz, no. 60), 3. (A továbbiakban: Krónika 1724-1766.) 17 DAP 230, 266. A kápolnát 1493-ban is említik, amikor Vince doktort, győri kanonokot a Szent Farkas-kápolna papjává rendelték. RozsondaiSümeghy 1937. 45. 18 Rozsondai-Sümeghy 1937. 45. 19 MMT440. 20 Házi 1939. 263.