Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)
LELETMENTÉS URÁN, A VAS-HÍDI-LEGELŐN (A TEMPLOMDOMB KINCSE) 147 a cseh weisspfenigek, a lengyel garasok, dutkák jelenlétén túl a török akcse forgalma volt kiemelkedő. Az 1619-59 között tartó második szakaszban a Német-Római Császárság területén vert pénzek, a lengyel poltúrák, dutkák, valamint az erdélyi veretek tették ki a pénzforgalom jelentős hányadát. Teljesen visszaesett a dénárok forgalma, de ebben a szakaszban általános visszaesés figyelhető meg a pénzforgalom nagyságában is. Az 16591703 közti években 1. Lipót reformját követően az osztrák-magyar 3-6-15 krajcárosok, a lengyel és a lengyel mintára vert hatgarasok (suszták) és ortok (18 garas), valamint a tallérok részei, főleg a 2/3-ad tallérok (zlotok, guldenek) forgalma növekedett jelentősen. A forgalomban lévő aprópénzek közül, noha a két század folyamán viszonylag sok típus vett részt a pénzforgalomban, viszonylag keveset őriztek meg a szabolcsi források. A garasok a pénzleletekben nagy számban fordultak elő az ú.n. polonicalis monetak között a fél- és egész garasok, és annak többszörösei is. A források a következő garasvereteket sorolták fel: új-, 3 pénzes, császár, hitvány-, 5 pénzes, fehér-, külföldi dupla-, és Bethlen Gábor garasai A 16-17. században sok gondot okozott a garasok árfolyamváltozása. Az 1610-es években a fehér, 1625-től pedig az öt pénzes garasok keltettek zavart a pénzforgalomban. Hasonlóan problémás veret volt - legalábbis kezdetben - a poltúra is, ám Szabolcsban egyszerre volt romboló és pozitív hatással a gazdasági életre. Káros volt, mert rossz minősége és nagy mennyisége miatt az értékpénzek kiáramlását gyorsította, pozitív hatása pedig abban mutatkozott meg, hogy csökkentette az aprópénzhiányt és bizonyos fokig folyamatossá tette a pénzforgalmat. Bethlen Gábor 1622-es és 1625-ös intézkedései után a poltúrák káros hatása mérséklődött, és egyes vélemények szerint teljesen eltűnt Erdélyből és a Partiumból is. Ezt az állítást támaszthatja alá egy adat 1626-ból: „...Aminthogy a rossz polturákban számtalan kárt vallunk mindnyájan. Mennél jobban folyna, annál több kár keletkeznék belőle, de ha két pénzre szállítanánk le, semmi kárt nem szenvednénk. Erdélyben és a hozzá tartozó területeken, Istennek hála, most már emlékezeti sincs a polturának. megélnek minden rendek a hét vármegyében is, ha elvetik vala a kereskedő urak a polturát," 3 4 Mindezt azonban az éremleletek nem támasztják alá, mert a 17. század utolsó harmadáig tömegesen fordulnak elő bennük. A dutka, vagy háromgaras forgalma már nem váltott ki nagy ellenérzést, hiszen ezt az éremfajtát a 17. század elejéig jó ezüsttartalommal verték, így az 1540-es évektől kezdve a 17. század első két évtizedében nagy tömegben, utána viszont elszórtan, de megtalálhatók a 17. század végi szabolcsi leletekben. 5 5 Az urai lelet tehát alapvetően ennek a korszaknak a pénzforgalmát tükrözi attól függetlenül, hogy az elrejtés körülményei milyenek voltak, illetve független az elrejtő esetleges nemzetiségétől is (talán lengyel kereskedő rejthette el). A 2. lelőhely leletei E lelőhely tárgyi anyaga terepbejárásról és műszeres leletfelderítésből származik. Háromkaréjos kialakítású, kisméretű bronz övcsatunkhoz pontos analógiát nem találtunk (III. t. 10.). A hasonló példányokat formájuk alapján Ilse Fingeriin a „profilált" csatok közé sorolta, és a hasonló méretűeket a női viselet elemének tartja. E csattípus változatait a 13-14. századra keltezte. 5 6 A líra alakú vascsat gyakori lelet a 15-16. századi lelet együttesekben (III. 1.11.). Többek mellett Sarvalyról, Muhiról vagy a pilisi ciszterci kolostor anyagaiból említhetjük. 5 7 33 5 pénzes: Prot. X. 1625. Fol. 84. Fehér: 1V.A:1. Fasc.31. No.3.1613. „Az fejer garas el vétessék vagy le tétessék..." 1V.A.1. Fasc.34. No.6. 1616. Új, 3 pénzes, császár, hitván, Bethlen Gábor garasa: Károlyi oklevéltár 225., 421. 34 Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-29 /309/. (Budapest) 1943. 35 Ulrich Attila: Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban /263-373/. )AMÉ XXXV11-XXXV1I1. (1997) 263-373. 36 Fingeriin Ilse: Gürtel des hohe und späten Mittelalters /58-83/. Kunstwissenschaftliche Studien XLV1. (1971). 37 Holl-Parádi 1982. 86. Abb. 36, 7. 87., Michnai Attila: Középkori tárgyak a régi Muhiról. Mittelalterliche Gegenstände aus dem alten Muhi. CommArchHung (1982) 126,1. kép 8., Holl 2000. 28. 109. Abb. 41, 2.
