Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)

148 FÁBIÁN LÁSZLÓ—PINTYE GÁBOR—

ULRICH ATTILA A lencse alakú domborításokkal díszített, korong alakú, három helyen átlyukasztott, peremes bronzlemez (III. t. 12.) párhuzamait Somogyvárról és Nagycsepely-Kiskútról közölték. Keltezésük a 15. sz. közepe-16. sz. vége közötti időszakra tehető.'

8 Mindhárom késnyélvégünk pajzs alakú (111. t. 13-15.). Ezek a Holl-féle rendszer B3. típusába tartoznak és a 15-16. századokból származnak.'

9 A lelőhelyen két érmét is találtunk: 1. Ferdinánd körmöcbányai ezüst dénárját (III. t. 16.) és Báthori Gábor 1612-ben vert garasát (III. 1.17.). Ez utóbbi pénz egyben a falurészlet életének végét is jelzi. Összegzés A szelvényfal tanúsága szerint e réteg alatt egy homogén öntés(?) réteget követően induló gödör mutatja a település legkorábbi fázisát. Az objektum beásását a humuszban kezdhették, ezért indítása nem állapítható meg biztosan. A 14-15. századi leletek valószínűleg ehhez tartozhatnak, és egyben ez jelenti a lelőhely életének első szakaszát. A település középkori történetének egyik járulékos forrása a 11. József idején készült katonai felmérés vonatkozó térképszelvénye, mely a mai falu déli határában Alte Kirche néven tünteti fel az egykori templom romját, közvetlenül a mocsár szélén. A Templomdomb, vagy „kriptáj" ma is megvan, egy alig érzékelhető, alacsony magaslaton a Vas-Hídi-legelőn. A templom területéről - mint említettük -, mindössze egy 1. Mátyás által veretett pénz került elő. Ez azonban csak arról tanúskodik, hogy az épület a király uralkodásakor vagy azután már állott, - illetve a cintermét használták - de építésének idejére ebből nem következtethetünk. A dombon végzett magnetométeres felmérés szelvénye szerencsétlen módon éppen csak érintette a templom északi részét.

4

0 Kisméretű szelvényünk mázas kályhacsempéi, téglatöredékei

4' (Vili. t. 2-3.) és faragott kövei (VIII. t. 4-5.) azok a leletek, melyek talán megengedik a feltételezést, hogy egykor az Uray-család udvarháza állhatott a közvetlen közelben. A kályhacsempékből rakott kályhák Magyarországon csak 1. Mátyás uralkodása idején kezdtek tért hódítani a vidéki nemesi házakban, de szélesebb körben csak a 16. században terjedtek el. Méri István szerint a falvak feltárásaikor lelt kályhacsempék általában kúriákhoz, egyházi épületekhez köthetők. Békéscsaba városi feltárási anyagának elemzése során, a mívesebb kályhával bíró házat Szatmári Imre a nemesekhez, míg a szerényebb, szemes kemencés épületet a vagyonos parasztokhoz kapcsolta.

4

2 A templom és az udvarház csekély távolsága nem egyedi jelenség, egyebek mellett ezt figyelték meg Nagyvázsony-Csepelyen, Nyársapáton, Bajon, Hódmezővásárhely Csomorkány-pusztán, vagy Mohin.

4' A helyi nemesek általában 38 Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75). Zweiter Bericht über die Freilegung der Benediktinerabtei von Somogyvár in den Jahren 1974-1975. Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (továbbiakban: SMK) (1975) 192. 19S, XV11I. t. 15., Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása Somogyban 1. (Egyházak és temetők). Recherche des cités et chefs-lieux générique de Somogy 1. (L' églises et cimétiéres). SMK 4. (1981)76, X. t. 18 39 Holl-Parádi 1982.73-74. 40 A geofizikai méréseket Hursán László geofizikus mérnök (Miskolci Egyetem) és csapata végezte el a HURO /0801/024 Patrimonium 2007-2013. pályázat keretein belül. Jelentése a nyíregyházi Jósa András Múzeum Régészeti Adattárában található, leltározatlan. Fogadják köszönetünket! 41 Lehetséges, hogy a téglák szemes kemence tűzteréhez tartoztak. 42 Méri 1957. 192, 87-88. lábjegyz. 197., Szatmári Imre: Késő középkori házrészletek és kályhacsempék Békéscsabán. Spätmittelalterliche Hausdetails und Ofenkacheln in Békéscsaba. 506. In: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Von der Steinzeit bis zum mittelalter. Studien zum 60. Geburtstag von Ottó Trogmayer. (Szerk./Red.: Lőrinczy Gábor) Szeged, 1994. 43 Benkő Elek: A középkori Nyársapát. Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templomparton. Das mittelalterliche Dorf Nyársapát. Studia Comitatensia 9. (1980) 340. 374, 22. t., Kovalovszki 1969. 250., Pusztai Tamás: Középkori falvak és mezővárosok régészeti kutatása. The archaeological researching of medieval villages and market towns. 117, 119, 131. In: A középkor és kora újkor régészete Magyarországon. Archaeology of the middle ages and early modern period in Hungary. (Szerk./Ed.: Benkő Elek-Kovács Gyöngyi) Budapest 2010.