Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)
LELETMENTÉS URÁN, A VAS-HÍDI-LEGELŐN (A TEMPLOMDOMB KINCSE) 145 A pikkelymintás mezők legközelebbi párhuzamát a csengeri Melith-kastély anyagában találtuk meg, az előbb említettekkel megegyező datálással. 2 7 A nagyobb, szintén zöld mázas, magas peremű sarokrész üres mezővel, és a többi értékelhetetlen motívumrészlettel ellátott töredék (VII. t. 7-9,11.) nyilván ehhez a csoporthoz tartozik. Az értékelhető díszítő elemek igen hasonlítanak egymáshoz, így elképzelhető, hogy egy műhely termékei, és talán egy csempe darabjai is. A kályhaszemek és mázas csempetöredékek egyaránt a 16. század végéről - a 17. századból származnak. A reneszánsz kályharekonstrukciók alapján feltételezhető, hogy egyazon kályhához tartozhattak. A terrakotta kályhaszemek valószínűleg a hőleadást biztosító felső részbe voltak építve, míg a mázas csempék inkább a tüzelőtér külső falát díszíthették. 2 8 Amennyiben a mázatlan, tölgyfalevélmintás töredék párhuzamának Kalmár János általi datálását elfogadjuk, akkor feltételeznünk kell, hogy volt egy másik, késő gótikus kályha is, az épület egy korábbi építési periódusából. Leletmentésünk során egy üvegtöredék is napvilágra került: a homorú, zöldesszürke színű példány viszont feltehetően egy üvegedény (palack?) fenékrészéhez tartozhat. Az ablaküveg hazánkban a 15. század végén jelent meg, de csak a 16. századtól terjedt el szélesebb körben. 2 9 Az éremkincs (3. kép 6.) A 3060 darabból álló pénzlelet a Kipper-kori Szepesi Kamara területén kialakult pénzforgalom reális képét tükrözi. Európa legnagyobb pénzügyi válsága a 30 éves háború kitöréséhez kapcsolódik (1618-1648), a Német-Római-Császárság területéről indult el. Az ottani hadműveletek, a nagy létszámú katonaság jelenléte miatt ugyanis az államoknak, városoknak a bevétele lecsökkent, a jó fizetőeszközök (magas ezüsttartalmú) tezaurálódtak, inflációs nyomás alakult ki e területen, ami a pénzek devalválódásához, nemesfémtartalmuk drasztikus csökkenéséhez vezetett (Kipper und Wipper Zeit). Ez a válság a kereskedelmi kapcsolatok miatt lényegében egész Európát érintette. A rossz minőségű ezüst fizetőeszközök beáramlása, a kereskedelmi kapcsolatok akadozása lényegében válságba sodort minden iparágat. A mezőgazdaság viszont a megnövekedett élelmiszerigény miatt emelkedést mutatott. A mezőgazdasági termelők ugyan magasabb árszínvonalon tudták értékesíteni termékeiket, ám az ellenértékként kapott rossz minőségű fizetőeszközök csökkentették hasznukat. A nagy méretben vert Kipperpénzek elárasztották egész Európát, és a helyzetet csak az 1620-as évek második felére sikerült normalizálni. Az urai lelet szép példája ennek. Egyrészt látható a különbség a pénzrontás előtti pénzek, illetve a pénzrontás alatt vert fizetőeszközök között. A lelet összetétele mutatja a hazai pénzforgalom jellegét: a lengyel pénzek mindent elsöprő jelenlétét. A Lengyel Királysággal meglévő igen szoros kereskedelmi kapcsolat (bor, nyersanyagok) miatt északi szomszédaink pénzei nagy tömegben áramlottak be a Magyar Királyság területére. Legfőképpen garasaik, ekkor már 3-as garasaik (dutkáik), illetve poltúráik érkeztek magyar földre. A leletben legnagyobb számban a poltúrák vannak 2818 db (92.09%), 209 darab a 3-as garasok száma (6.83%), 29 darab Wasa 111 Zsigmond 6-os garasainak mennyisége (0.94%). A leletben előfordul II. Ferdinánd novenáriusa, vagyis 9 dénáros garasa (dutka), amely ma már numizmatikai ritkaságnak számít, illetve 11. Mátyás 1617-es körmöcbányai dénárja. A leletben van két hamis pénz is: egy dénár és egy poltura. A poltúrák zöme lengyel veret, de megtalálhatók benne Gusztáv Adolf svéd veretei, valamint sziléziai poltúrák is. Analógiaként a közeli Kisnaményban talált, hasonló nagyságú leletet említhetjük, amelyben szintén a lengyel poltúrák képezik a kincs döntő többségét. Az urai lelet kezdő évszáma egy 1614-es 6 garas, a zárója pedig egy 1634-es poltura. 27 Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi. Melith Mansion in Csenger and its Renaissance glazed tiles. Jósa András Múzeum Évkönyve (továbbiakban: JAMÉ) XLVII1. Nyíregyháza, 2006. 289. 315, No. 60. 28 Sabján Tibor: Késő középkori kályháink nagytáji vonatkozásai. Öfen des Volkes vom Spätmittelalter in den Großregionen, in: Népi építészet a Kárpátmedencében a honfoglalástól a 18. századig. (Szerk.: Cseri Miklós-Tárnoki Judit) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 58. (2001) 281-330. 29 Kalmár 1959. 38-39.
