Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - JAKAB ATTILA: A gúti kincslelet
105 JAKAB ATTILA A gúti kincslelet A címben említett tatárjáráskori kincsleletet a debreceni Déri Múzeum gyűjteményében őrzik. Az idáig publikálatlan anyagról az első ismertetés a leleteket összegyűjtő Horváth Attila tollából származik.' Az érméket Gedai István közölte, tételesen felsorolva a típusokat, adatai azonban ellentmondásosak; míg írásában 105 darabot említ, felsorolásában 107 darabot ír le. Ezzel ellentétben Horváth Attila az alább említendő jelentéseiben 104 darabot sorol fel. 2 Gedainál ráadásul a lelőhely neve is pontatlanul van megadva.' A kincslelet fülbevalójáról röviden szól H. Tóth Elvira. 4 A leletegyüttest Parádi Nándor is bemutatta röviden, 5 csakúgy, mint képekkel együtt Lukács Antal. 6 A kincsleletről Tóth Csaba is említést tett tanulmányában „A tatárjárás" című kiállítás kapcsán megjelent katalógusban. 7 Az ékszerek képeit és a megtalálás körülményeit Szemerédy Miklós is bemutatta művében. 8 A lelőkörülmények A kincslelet 1959-ben, az egykor Szabolcs vármegyéhez tartozó - 1950-ben Hajdú-Bihar megyéhez csatolt - Nyírmártonfalva határában került elő, ezen belül is a közigazgatásilag a település határába eső gúthi erdőgazdaság Tamási kerületében 9 A csemetekert kapálásakor előkerült leleteket - 16 darab friesachi dénárt és 2 ezüstgyűrűt - beküldték a Déri Múzeumba. Ezután ment ki a helyszínre Horváth Attila régész, akinek átadtak további 35 érmet, 1 ezüstgyűrűt, valamint egy töredékes „ezüstkarperecet". További leletek kerültek elő a helyszínén egy 150 cm átmérőjű körben 30 cm mélységig, ezek: 53 érme, 1 ezüstgyűrű és 1 csüngős fülbevaló. Több jellegtelen kerámiatöredék mellett egy középkori edény töredékei is előkerültek, de nem tudni biztosan, hogy ezek valóban a lelethez tartoztak-e? 1 0 A nyírmártonfalvai kincs lelőhelyét 2007 márciusában sikerült azonosítanunk az egyik megtaláló, Mosolygó József segítségével." A területet 2007-2010 között szántás és tárcsázás után több alkalommal is átvizsgáltuk fémkeresővel. Ezek során újabb ékszert nem, érméket viszont találtunk. 1 2 1 Horváth Attila: Nyírmártonfalva-Gut. Archaeologiai Értesítő 87. (1960) 244., Horváth Attila: Nyírmártonfalva-Gut. Régészeti Füzetek 13. (1960) 112. 2 Mára mindössze 61 egész és két darab fél maradt meg az érmékből a Déri Múzeum gyűjteményében. 3 G(edai) I(stván): Bakonszeg-Guthtanya (sic!): Numizmatikai Közlemények LXX-LXXI (1971-1972.) 81. 4 H. Tóth Elvira: A kelebiai kincslelet fémtárgyainak ötvöstechnikai vizsgálata. Cumania 1. (1972) Bács-Kiskun Megyei Múzeumok közleményei. Archeologia. 219. 5 Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A Nyáregyháza-pusztapótharaszti kincslelet. (Münzdatierte Sccmuckstücke aus dem 13. Jahrhundert. Der Schatzfund von Nyáregyháza-puszapótharaszti.) Folia Arvhaeologica XXVI. (1975) 136. 6 Lukács, Antal: Tezaurul de la Streza- Cärjifoara ()ud. Sibiu). SCIVA (Studii §i Cercetäri de lstorie Veche §i Arheologie 49. 2. 152. Fig. 4/2., 153. 7 Tóth Csaba: A tatárjárás korának pénzekkel keltezett kincsleletei. In: Ritoók Ágnes- Garam Éva (szerk.): A tatárjárás. (1241-42). Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2007. május 25.-szeptember 30. Katalógus. 85. 8 Szemerédy Miklós: Dr. Szemerédy Miklós: A Gut-Keled nemzetség és a Guti erdő. Kiadja: Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Debrecen, 2009 1 20-21. 9 A leltárkönyvben Debrecen-Gúth Erdőgazdaság, míg a már említett jelentésekben Nyírmártonfalva-Gut szerepel. A lelőhely közigazgatásilag Nyírmártonfalva határában található, a Gúthi(sicl) Erdészet Tamási kerületében Itt a korábban Csemetekertként használt, a mostani térképen Fácán-telep néven szereplő egyébként most szántó - területen került elő a kincslelet. A továbbiakban a Nyírmártonfalva-Gút lelőhelyet javaslom a lelőhely megnevezésére. (Az. utótag - Gút - a Németh Péter könyvében ily módon írt településnév átvétele (Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Ethnica kiadás. Nyíregyháza, 1997,81.) 10 Horváth Attila jelentése a Déri Múzeum Régészeti Adattárában: 1959. 12. 11 Segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 12 Az újabban előkerült érmék meghatározását Tóth Csaba végezte el; munkáját ld. Függelék 1. A kutatásban részt vett Bálint Marianna (KÖH), Németh Péter régész, Takács Melinda egy. halig. (ELTE). Külön köszönet illeti Bácskái Istvánt, aki fémkeresővel segítette a kutatást, s aki nélkül jóval eredménytelenebb lett volna a munkánk. Az erdészet részéről köszönet illeti még Bartucz Péter igazgató urat, valamint Dienes Tibor erdészt.
