Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - JAKAB ATTILA: A gúti kincslelet
106 JAKAB ATTILA A tárgyak leírása Nyírmártonfalva-Gút Láncos-csüngős fülbevaló: Ltsz: IV. 61.I.1." (1. tábla 1. ábra) A karika átmérője: 2,2 x 2 cm, vastagsága: 0,1 cm. A korong vastagsága: 0,2 x 0,1 cm. A kettőspiramis magassága: 1,9 cm, ebből a felső rész magassága: 1,5 cm. A piramistalp hossza: 0,9 cm, a lánc hossza: 14,8 cm, 11,8 cm, 12,4 cm. A gömb átmérője: 0,6 cm. A fülbevaló teljes hossza: 19,5 cm. Súlya: 5,9 gramm. A fülbevaló karikájának átmetszete kerek, alakja ovális, nyitott. A karika nyitott végein egy-egy apró, lapított, ovális kis ezüstkorong. Ezeket nem öntötték, hanem utólag húzták fel a kész karikára, majd a karika végeit kissé elkalapálva fixálták egymáshoz ezeket. Bár a kis korongok is ezüstből készültek, úgy tűnik, anyaguk kevésbé finom, mint a karikáé. A karika alsó részére egy duplán hajlított ezüstdrótból készült akasztókarikát forrasztottak, melyből egy 8-t formázó - de középen össze nem érő - akasztó lóg, melynek egymásra hajtogatott két vége az akasztókarikában van, míg alsó része a kettőspiramis alakú csüngő felső részén fúrt - két, egymással szemben fekvő - lyukon megy keresztül. A csüngő felső részét alkotó piramist egy lemezből alakították ki; egykor az első és a negyedik oldalt szorosan egymás mellé hajtották, de ma már ezek szétnyíltak, csakúgy, mint a részben mellette lévő egyik oldal - ez utóbbi vélhetőleg valamilyen erőhatás következtében. A csüngő csúcsa törött, valószínűleg ez indokolta az akasztó kicserélését is. Javításra utal az is, hogy ha a piramis csúcsa ép lenne, nem férne el az akasztóban, másrészt a lyukakat átfúrták a díszítéseken. A csüngő belsejében valamilyen - egykor nyilván az összeerősítést szolgáló - paszta, valamint a restaurálás során felhasznált ragasztó maradványa látszik. A csüngő felső része díszített; két-két háromszög alakú szemközti oldalának mintázata csaknem megegyezik, de mégsem teljesen egyformák. 1. oldal: 6 darab egymás alatt lévő, a csúcs felé fokozatosan kisebbedő fordított V alakú poncolt díszítés. A V alak csúcsait függőleges vonal köti össze, amelynek alján, a legalsó V alakú díszítés alatt horgonyszerűen kettéágazik, de középvonalában leér egészen a háromszög aljáig. Poncolt vonalak zárják le (foglalják keretbe) a szárakat is. 2. oldal: Középen a csúcstól az aljának a középső részéig húzódó függőleges poncolt vonal, míg a háromszög két oldalán három-három, a csúcs felé egyre kisebbedő félköríves poncolt díszítés, melynek egyik félköríves tagjánál egy kis rész kitörött. Az oldal felső felében sötétszürke elszíneződés. A mintázat meglehetősen kopott. 3. oldal: Csaknem megegyezik az 1. oldal díszítésével, de ezen nem hat, hanem csak öt V alakú díszítés található, amelyeket nem köt össze függőleges vonal, illetve a „horgonynál" van egy további poncolt vonal. 4. oldal: Nagyon hasonlít a 2. oldal mintázatára, de az ezen az oldalon lévő díszítések nagyobbak, s emiatt a poncolt függőleges vonal is megszakad egy helyen a csúcs közelében. A csüngő alján lévő egy lemezből préselt piramist valószínűleg a paszta fogta a felső részhez. A lemez díszítetlen, mindössze a négy sarkán, valamint a középső részén van egy-egy lyuk. Három lyukban hurokszerűen kialakított kis drót csüng, míg a negyedik sarkon ez hiányzik, s nincs meg a többi lyuknál jóval kisebb középsőn sem. A hurkokból kis láncok lógnak, melyeket oly módon fűztek egybe, hogy egy összeforrasztott kis ovális láncszemet meghajlítottak, s ebbe fűzték a következő szemet. (H. Tóth Elvira leírása szerint a fülbevaló niellós díszítésű volt, de ennek ma már nem fedezhető fel nyoma.' 4) A leghosszabb láncszemen három helyen is ragasztásnyom figyelhető meg, amelyek az eltört láncszemeket rögzítik együvé. (Bizonyítani nem lehet, de fel lehet vetni, hogy a ragasztáskor esetleg a jelenleg hiányzó 13 A fülbevaló leírását és képét a tyukodi tatárjárás kori kincslelet feldolgozása során már korábban közöltem, a kincslelet leírásának teljessége érdekében ezt most megismétlem. 14 H. Tóth Elvira 1972. 219.
