Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

12 esztendővel szaporíttatott meg.1 A házas zsellérekre pedig csak tavaly vetette az uraság a taxát. Ezen kötelességet és adózást úgy vállalták fel a lakosok, hogy az uraság tisztjei változván, egyszer egyre, másszor másra hajtották és szorították a lakosokat. Ahhoz képest új-új szokást hoztak be. A lakosok nem állhatván ellene, egymásra nézve a fellyebb írt kötelességnek praestatiojára reáállottak.

IV. Haszonvételek'.

Beneficiorum series.

1. Terrae arabiles: Ezen helység határán három fordulóra vannak a szántóföldek. Mellyek is termékenyek. Tiszta búzát, kétszerest, rozst, zabot, kukoricát teremnek. Árpát is keveset. Négy marhával lehet szántani.

2. Prata: Ami kevés kaszálójok vagyon, nagyobb résziben jók és hasznosak, de saijút nem csinálhatnak.

3. Emporium-. Károly városa ide órányi distantiara lévén, ott mind heti, mind pedig országos vásárok alkalmatosságával adhatnak-vehetnek haszonnal is a lakosok. Mikor minek ideje vagyon.

4. Pascuum: Legelője mindenféle marhának elégséges vagyon. Kaszálás előtt is.

5. Adaquatio: Marhaitató hely is vagyon.

6. Lignatio: Tűzi fájok vagyon. Aprólékos épületekre való is, magok nevedékeny erdőcskéjekben, vagyis cseréjekben. Mellyek három részben és szakaszban vannak, és telek számra vannak felosztva közöttök. A harmadik ugyan a Vadai pusztában, osztatlan.

7. Vinae: Szöllöjök vagyon.

8. Glandinatio: Még nem terem makkot az erdejek.

9. Non usus decimae: Királyi dézsmával tartoznak.

10. Pomaria el lupuleta: Nincsenek.

11. Arundinetum-. Nincs.

12. Beneficium merendi: Szatmáron ugyan hárommérföldnyi distantiara sóház vagyon, de a sószállításban, és abbúl való pénzelésben módgyok nincsen, minthogy egész esztendőben a házi és mezei munkában foglalatoskodnak.

13. Vicinia fabricarum: Nincsen.

14. Vicinia fluviorum: Nincsen.

15. Vicinia promontoriorum: Három mértföldnyire vannak jó szőlőhegyek.

16. Beneficium exurendae calcis et carbonum: Nincs.

1 Csanálost Károlyi Sándor telepítette meg német jobbágyokkal. Az 1724. augusztus 28-án saját aláírásával hitelesített contractus szerint a megtelepedők évenként 3 rénes forint taxát fizetnek. Minden tavaszi és őszi gabonájukból a kilencedet természetben kiadják. A marhás gazdák marhával, a gyalogszeresek kézi munkával évenként 15-15 napot robotolnak. A Mária Terézia elrendelte úrbérrendezéskor az általuk usuált telkek és azok appertinentiai - szántó és rét - 6/8-os teleknek minősültek. A szolgálatuk azonban némi módosítással maradt a korábban megállapított mértékű. Az 1724-ben kötött szerződés átengedte a falunak az Apát-haraszt nevű erdőt közösségi használatra. A latin nyelvű contractus másolatát a jobbágyközösség csatolta az úrbérrendezés aktáihoz, de annak hiteles tartalmát a II. kérdésre magyarul is rögzítették.

74