Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

17. Beneficia communitatis: Egy vízi- és két szárazmalma vagyon a communitasnak, de a vízimalomtúl két arany, a szárazmalomtúl pedig egy-egy arany taxát adnak az földes uraságnak. Kaszáló réttye is vagyon 20 embervágó, mellyet szoktak az őszi vetés közt együtt is, másutt is kaszálgatni.

18. Aquae pro maceratione canabum: Kenderáztató vizek vagyon.

19. Molae: Abban szükségek nincsen.

Károk:

Maleficiorum verő series.

1. Terrae arabiles: Két járóban, vagyis fordulóban a szántóföldeknek némelly része lapályos és vízállásos. Azokból minden gazdának egy darab vagyon kiosztva, melynek a tavaszi hóvíz miatt ritkán lehet hasznát venni.

2. Prata: Kaszáló réttyek kevés vagyon. Azokban is némelly gazdáké sásas és posványos. Kénteleníttetnek azért vagy munkájokra, vagy készpénzért minden esztendőben együtt is, másutt is magoknak rétet szerezni.

3. Emporium'. Abban fogyatkozások nincsen.

4. Pascuum: Abban sincs fogyatkozások.

5. Carentia omnis lignationis et arundineti: Nagy építésre való fájok és nádaló helyek nincsen.

6. Beneficium merendi: Nincs.

7. Molae: Nincs rövidségek a malmok iránt.

V. Ezen helységben vannak mind kisebb, mind nagyobb telekek. De nem a telekek minéműségéhez képest vannak a telekek kiosztva, hogy tudniillik a nagyobb vagy kisebb telekek után több vagy kevesebb szántó és kaszáló föld volna kiosztva. Hanem kinek-kinek nagyobb részint egyformán vagyon állandóul a régi, élt szántó- és kaszálófóld magok közt kiosztva. Mind az határban, mind pusztákban. Irtás javító földjök is vagyon. Kinek több, kinek kevesebb. Sarját nem kaszálhatnak, mivel a kaszáló rétek szűk volta miatt - ahol az idő engedvén, néha salját kaszálhatnának

azt legelőre fodíttyák. Az határokon lévő szántóföldek is (: amint elintézték:), mintegy ötöd résziben terméketlenebbek. Egy darab, vagyis egy hold szántóföldben többnyire két pozsonyi mérőt vetnek.

VI. Minden marhás gazda hét nap szántott négy marhával. A többi napszámot pediglen az időhöz és szükséghez képest - amint parancsoltatott vagy marhával és szekérrel, vagy gyalogszerben kézi munkával töltötték le. A robotra való járásnak-kelésnek ideje - menet és visszajövet - még eddig napszámban nem számiáltatott.

VII. Mióta reá emlékeznek ezen helységbéli lakosok, mindenféle termésbűi, nevezetesben: bázábűl, rozsbál, árpábül, zabból szalmául kilencedet adtak. Nemkülönben a kukoricából, borból, kenderbűi, káposztából és méhekbűl, mint más, szomszéd helységek ezen nemes vármegyében. Királyi dézsmát is tartoznak adni. Ezeken kívül forspontot is adnak éjjel, nappal, valamihez parancsoltatik, mindenkor. A nagymajtinyi [!] vámért pedig nyári nap minden gazda háromnapi kézi munkát tészen.

75