Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Szó- és kifejezés magyarázatok

zsellértelkekig. A nemesi fundusok vagy telkek nagysága falvanként változott. Ezek valós nagysága csak a határ felmérése és a telkek regulázása alkalmával derült ki.- fundus intravillanus: beltelek- fundus extravillanus: a telek külső, határbeli tartozékai füst: önálló családi háztartás, adózási egység, egy tűzhelyhez kötődő emberek közössége fiistpénz: ld. Cenzus garas: (három krajcár) ld. Pénz granárium: raktár, magtár; Ebben az időben többnyire a katonák élelmezésére összegyűjtött terményt raktározták a granáriumokban. glandinatio: makkoltatás gratiosus: kegyelmes gratis: ingyen guba fabrika: gubaposztó készítő manufaktúra gyalog (gyalogos jobbágy): ld. zsellér hajdina', tavasszal vetett gabonafajta, lásd: haricska halvány, holtmeder, elázott szántó haricska: hajdinából (fagopyrum esculantum) készült kása és puliszka határ: általános szóhasználatban ez a település hatáijelekkel körbehatárolt, a faluhoz tar­tozó földek egészét jelentette. Használták a határ szántóföldi műveléssel hasznosított részének a megnevezésére is. Lásd még: mező. házatlan zsellér: a mások házában, többnyire a földesúr curiális telkén épült házban lakó zsellér. így nevezték a jobb módú jobbágyok házába vagy portáján élő szolgákat is. Lásd még: subinquilinus három határ: három fordulóban, három nyomásban hasznosított határ házhely: belső telek, ld. még fundus helyes gazda: használták a telkes jobbágy megnevezésére is, de többnyire azokat az úr­béres szolgálónépeket értették rajta, akik igaerővel rendelkeztek, és szántóföldi műveléssel foglalkoztak. heverő marha: az igavonásra be nem fogott marhákat külön csordákban őriztették a falvak lakói, többnyire gulyákban; Ezeket nevezték heverő marháknak. Az állatok tavasztól őszig, ha mód volt a vadaktól való megvédésükre, többnyire télen is a legelőn ma­radtak. his conditionibus: ezen feltételekkel hídvám: a hídon való átkelésért fizetett pénz; A nemesek mentesek voltak ennek fizetésé­től. hold: eredetileg nem számszerűen meghatározott területmérték volt; Általában azt a mennyiségű földet értették alatta, amit a szokásos igaerővel 1 nap alatt megmunkált használója vagy tulajdonosa. A későbbiek során a két pozsonyi mérő, vagy négy véka vetőmag befogadására alkalmas nagyságú terület, kb. 1200 négyszögöl. hosszú fuvar: legalább két-, de több napra is igénybe vett igás jobbágyszolgáltatás, teher­szállítás céljából 299

Next

/
Thumbnails
Contents