Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
XVII. §. Az artalmas vadállatoknak kiirtására (ahol ezek volnának) tartozni fognak a jobbágyok roboton kívül harmadnapi vadászattal. Úgy mindazonáltal, hogy az uraságtól nékiek puskapor, serét és golyóbis adattassék, s eféle vadászotbéli kötelesség más munkára avagy szolgálatra ne fordíttassék. Sem pedig a jobbágyok által pénzzel, vagy más egyébb adózással fel ne válltassék. XVIII. §. Ámbár az jobbágy akár az uraságnak szolgálattyában, akár maga gazdaságbéli dolgainak folytatásában, akár pedig malomban, maga gabonájának őrlésére való nézve vámúton menvén, semmiféle vámmal földesurának nem tartozik. Ha mindazonáltal más egyébb dologban azon vámúton menne: tehát avagy készpénzzel a vámot megfizetni, avagy pedig az utak csinálásában ingyen való munkájával képessen és mértékletessen foglalatoskodni köteles lészen. Szabad akarattyára hagyván mindazonáltal az parasztnak, ha eképpen dolgozni vagy pedig az vámot készpénzzel fizetni kívánnya. Negydik punctom A jobbágynak adózásiról I. §. Minden jobbágy és magános házzal bíró zsellér esztendöbéli adózásképpen - minden külömbözés nélkül - tartozik fizetni földesurának egy forintot, mellynek felét Szfent] György napra, másik felét pedig Szfent] Mihály napra fogja letenni. Az lakósok pedig, vagyis más házában lakó zsellérek ezen fizetéstől szabadok lesznek. II. §. Minden egész helyes gazda fog adni esztendőnként az uraságnak két csirkét, két kappanyt, tizenkét tojást, egy ice kifőzött vajat. Melly adózásokra a fél-, negyed- és nyolcadhelyes jobbágyok is reájok esendő szám és proportió szerént kötelesek lesznek. III. §. Ezen most jelentett adózásokon kívül minden 30 egész helyes gazdák egyszer egy esztendőben egy borjút, vagy pedig ahelyet egy forintot 30 krajcárt az uraságnak adni fognak. IV. §. Azon fölül az földesúrnak vagy asszonynak mennyegzőire (ide nem értvén az fiainak vagy leányinak kiházasítását), úgy nemkülömben az első misének mondására (kivévén itten is az káptolonyokat és conventeket).3' Az fönt irtt második cikelyben specificált victualiaval,31 32 azaz konyhára valókkal tartozni fog minden egész-, fél-, fertályos- avagy nyolcadhelyes jobbágy, reá esendő szám szerént. V. §. Szabad akarattyára hagyattatik mindazonáltal a földesúrnak, ha az megírt alkalmatosságban föllebb kitett konyhára való állapotokat jobbágyától bészedni, vagy pedig azoknak helyében készpénzt, nevezet szerént pedig egész helyes jobbágytól 48 krajcárt, és így az fél-, fertályos- és nyolcadhelyestől - amennyi ebből reá esnék — felvenni kívánná. 31 Ha a fóldesúr pap volt, akkor felszentelésekor, első miséje megtartásakor volt esedékes ez a rendkívüli szolgáltatás. A konventek és káptalanok azonban szerzetes testületek voltak. Nekik nem járt a külön ajándék. A papnak viszont az első mise után vendégséget kellett adnia, s ehhez segítettek be jobbágyai rendkívüli ajándékaikkal. 32 Specificált victualia = pontosan meghatározott, írásban rögzített élelmiszerek. 240
