Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Az Urbárium szövege

VI. §. A régi szokás és 1548-dik esztendőbéli 3 9-dik articulusnak értelme szerént, ha aföldesúr táborozván, olly fogságban esnék, hogy magát készpénzzel megváltani kinteleníttetnék, azon esetre az jobbágyok földesuroknak megváltására valamelly becsületes és mértékletes segítséget adni tartoznak,33 Hogy pedig az országgyűlésbéli költség (amelly csak azon földesurakot, papi főrendeket és mágnásokat, kik királyi levél által az ország gyűlésére hivattatnak, illet) fölös ne légyen, hanem mértékletes, az vármegyebéli tisztek minden vigyázással legyenek.

VII. §. Éget[t] bor vagy pálinkaégetö fazéktól, ha azzal valósággal fog a jobbágy élni, fizessen a földesurának esztendőnként két forintot.

VIII. §. Az újonnan kiirtandó földektől azon adózásnak lészen helye, mellyben az irtó a földesurral megegyezhetik. Ellenben már ennek előtte kiirtatott földektől az fog az uraságnak járni, ami ezen időig azoktól adatodott. Olly móddal, hogy ezen adó semmiképpen föllebb ne emeltessék.

Ötödik punctom

Az kilencedelésről és hegyvámról

I. §. Mivel ebben az helységben a kilenced eddig a termésben az földesúrnak nem adattatott, azért minden egész helyes jobbágy a kilenced helyet[t] hasonló érőben, vagyis aequivalensben az urának,..34 A feles-, negyed- és nyolcadhelyes jobbágy pedig azon hasonló érőben reá esendő tartozást bétellyeséteni köteleztetik. Úgy mindazonáltal, hogy általlyában ezen tartozásnak megadásában a bárányokból, gidákból és méhkasokból járó kilenced is foglaltassák, és eképpen ennek is lett elégtétele és megváltása ér tettessék.

II. §. A kenderből és lenből vagy kilencedet kiadni, vagy ahelyetft] uraságnak kenderéből vagy lenéből egy egész helyes jobbágy hat funtra35 36 való fonyást tenni tartozzék. Aminthogy erre a fél-, fertályos-, úgy nyolcadhelyes jobbágy is reá esendő szám szerént köteleztetik.

III. §. Noha a tizedről való kérdés hogy tudniillik kinek és mibül járjon ? - ezen urbarialis rendeléshez tartozandó nem légyen, amennyire mindazonáltal a tized ollyatinokból, amellyek 1481-dik esztendőnek első articulusában nem neveztetnek, valahol talántán vétetődött válna, ebéli tizednek vétele tellyességgel eltörültetik, és éppen csak azon félékből fog járni, mellyek emlétett articulusban meg vannak nevezve?6

IV. §. A borból járó kilenced, ahol ez szokásban vagyon, aféléböl és azon mértékkel, melylyel a termés megakoltatott, igazán és minden hozzáadás nélkül vétetödgyék, és valamint

33 Lásd az 1548: XXXIX, tc-et, mely szerint a fogságból való kiváltáshoz illik a földesúr alattvalóinak hozzájárulni. Vonatkozik a törvény az esküvő és első mise alkalmával adandó szolgálatra is.

34 Aequivalens = egyenlő értékű. Itt az urbáriumban az úrbérrendező biztosoknak be kellett írni kézírással, hogy az illető településnen, illetve az ott birtokló egyes fóldsuraknak természetben adják-e ki a kilencedet, vagy azt megváltják. Ez utóbbi esetben a megváltás formáját is rögzíteni kellett.

35 A font (fúnt, libra) = 0,56 kg.

36 Az 1481: 1. te szerint a tizedet borból, gabonából, bárányokból, sertésből, méhekből, kölesből, rozsból, árpából és zabból szedhette az egyház. A taxatív felseorolás mellett rendelkezett a törvénycikk a tizedszedők vagy dézsmálok visszaéléseinek a megszüntetéséről is.

241