Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
hajnalban és napnyugott után úgy alkalmaztatni tartozik, hogy az egész napot napkelettől fogyást napnyugodtig tellyességgel az uraságnak dolgában töltse. Ellenben a többi holnapokban az jobbágyok által napkelettől fogyást napnyugodtig téendő szolgálat az oda- és visszamenetelnek bészámlálásával értetődgyék. V. §. Kaszáláskor, aratáskor, avagy...20 21 akár kézi, akár marhás szolgálatot duplán veheti az földes uraság jobbágyaitól. Úgy mindazonáltal, hogy ebbéli duplán vett szolgálatok az többi hetekben számláltassanak. Amelly dupla munkának kötelessége ollyan lészen, hogy az egész házhelyes jobbágy legföllyeb[b] egy napi marhás és kétnapi kézi munkát tégyen meg, és mivelhogy fél házhelyes jobbágy hetenként csak fél napi marhás, vagy egy napi kézbéli munkával, fértályos pedig egy fertály napi marhás, vagy fél napi kézbéli munkával tartozik. Azért az ollyatén jobbágy az munkának duplázására csak az hét számú munkának mértéke s proportiója szerint lészen köteles. Melly az nyolcadosról is aszerint értetődik. A zsellérek pedig az ollyatén duplázásra semmi időben nem kénszerit[t]ethetnek. VI. §. Ahol pedig az jobbágynak az robothelytől egy vagy félnapi járóföld távúi léte miatt az harmadik cikkelynek értelme szerént az földes uraságnak meg vagyon engedve, hogy az robotra való oda- és visszamenetellel együtt négy következendő napokig az jobbágyot szolgálatban tartóztathassa, tehát ottan ez a rend tartassék: hogy fönt emlétett szorgos munkának időiben az földes uraság kétszer egy holnapban duplázhassa, és négy napjával vehesse a robotot. Aképpen mindazonáltal, hogy egyik héten azon jobbágy az uraságnak négy napokig egymás után szolgállyon, második héten ellenben önnön magának dolgozhassák. Harmadik héten pedig ismét földesurának ugyan négy napokig szolgállyon. Az uraságnak mindazonáltal eképpen téendő duplás szolgálat fönt jelentett mód szerént az többi hetekben fog számláltatni. Atalyában pedig mindennémű jobbágyi szolgálatokat úgy köll mértékleni és elintézni, hogy az egész esztendöbéli jobbágyi kötelességeknek legalább negyedik része az téli hat holnapokra fönt tartassék és megmaragyon. VII. §. Hogyha pedig a jobbágyi szolgálat esős idő, vagy más akadály miatt véghez nem mehetne, illyetin esetben a napnak akár délelőtt, akár délután való egész része a robotban számláltassék, mellyben az úr dolga elkezdődött ugyan, de előbb írt okra nézve félben köllött annak maradni. Ellenben pedig ha a jobbágy csak a munkának helyére megjelent, és ottan semmit sem dolgozott, azon történetre egyedül csak az odajövetele és visszamenetele vétetődgyék az robot számában. VIII. §. Minden zsellér kinek magános háza vagyon, tizennyolc napot, minden lakás pedig, akinek magának háza nincsen, tizenkét napot esztendőnként kézi munkával az uraságnak szolgálni tartozik.2' 20 Itt jelezték az urbérrendező biztosok kézírással, ha a kaszáláson és aratáson kívül másféle munka dandárján is kétszeres mennyiségű robotot követlhetett a jobbágytól a földesúr (többnyire szüret, kukoricakapálás, tengeritörés, cséplés jöhetett még számításba.). 21 E paragrafus alatt került bejegyzésre az úrbérrendező biztosok által, hogy miként kezeljék azokat a szolgáló háznépeket, akiknek nyolcad teleknél kisebb appertinentiáik vannak, s akiknek nyolcad teleknél kisebbek a belső fundusaik. 237
