Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
IX. §. Ámbár pedig a jobbágy földesurának nem más, hanem csak azon szolgálatokkal tartozik, amellyekre a törvény s ezen urbariomnak értelme szerént köteles. Mindazáltal az igazság azt hozza magával, hogy azon estre, ha a jobbágy kézi munkával bérért valakinek szolgálni kívánna, tehát azon munkát az uraságnak mindennek előtt hasonló haszonért és bérért, mellyet más vidékitől venne, s az mellyben földesurával megegyezhet, vagyis pedig ollyas dolgokban, mellyeket országos törvény szerént a vármegye közönségesen limitálni szokott, azon limitátióhoz22 való bérért és készpénzbéli fizetésért megtenni és szolgálni tartozzék. X. §. Ellenben a robotaknak készpénzül való megváltására azparaszttot erőltetni nem lehet. Ha pedig a jobbágy maga a szolgálatokat készpénzzel felváltani, s ez eránt akár időig tartandó, akár pedig örökös contractusra lépni kívánna földesurával, tehát az illyetin végzés az vármegyének bizonysága előtt meglehet ugyan. Úgy mindazonáltal, hogy ha a contractus nem örökre tétetődvén, hanem csak bizonyos időre szabva lévén, ettől vagy egyik, vagy másik fél elállani, és a mostani urbárialis rendeléshez ragaszkodni kívánna, azt megcselekedheti ugyan, de olly móddal, hogy ezen szándékát egy esztendővel előbb az vármegyénél béjelentse, hogy illy képpen mind a földesúr, mind pedig a jobbágy szükséges rendeléseket az gazdaságnak további való folytatásáról annak időiben megtehessék. XI. §. Mindennémü, akár egyenként az jobbágyokkal, akár pedig egész községgel robotoknak, vagyis egyébb ezen urbariom szerént tartozó adózásoknak megváltás árólföldesuraság által téendö contractusok23 és kötések vármegye bizonysága előtt tétetödgyenek. Ellenben más uraságbéli haszonvételeiről, és egyébb akárminémü ollyas jövedelemről, melly az urbáriumhoz nem tartozandó, az földesúr jobbágyával szabadon - vármegye bizonysága nélkül is - megegyezhet, és contractusra léphet. XII. §. A szokott, és közönséges robotyokon kívül a jobbágyok minden esztendőben egyszer hosszú fuarozást végben vinni tartoznak eképpen tudniillik, hogy: Először: Négy egész hellyes, és így proportio szerént a többi házhelyü jobbágyok is, akár öszvefogván, akár pedig más, magok között léendö megegyesülések szerént egy négy marhás szekeret hosszú fuar alá állítani tartozzanak. Másodszor: Úgy mindazonáltal, hogy ebbéli hosszú fuarozás nem ros[s]z, hanem alkalmatos utakban véghez mennyen, és közönséges menetellel kétnapi járóföldet föllül ne haladgya. Úgyszintén Harmadszor: Úgyszintén szántás, aratás, kaszálás és szüret időiben aztat a jobbágyon megvenni ne lehessen. Negyedszer: Sem pedig egy esztendőről a másikra ne hallasztodgyék, avagy készpénzzel, akár pedig másféle adózással vagy szolgálattal meg ne váltathassék. Ötödször: Ha pedig az illyetin hosszú fuar valamelly történetből két napot az oda menetellel fölül haladná, avagy visszajöveiéikor jobbágyok szekerei meginten 22 Limitáció = ár- és bérszabás. A rendi korszakban a törvények lehetővé tették, hogy a törvényhatóságok - vármegyék, civitások - bizonyos termékek piaci árait hatóságilag állípítsák meg. Bizonyos munkák napszámbéreit ugyancsak limitálták, a felső határát megállapították. Ez utóbbihoz hozzákapcsolva az étkezetés lehetőségét vagy tilalmát. Szőlőtermelő vidékeke munkaerőhiánya miatti napszámbér felverését, és főleg szűkös időben az élelmiszer árak elszabadulását óhajtották ezzel megakadályozni. 23 Contractusok = szerződések. Közös megegyezésen alapuló alkuk a szogálatot illetően. 238
