Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
AZ URBÁRIUM SZÖVEGE Első punctom1 Jobbágy házhelynek mivolotáról. I. §. Mivel az jobbágyoknak kötelességeit, s minden adózásit azjobbágy helyeknek voltához és minémüségéhez kölletik szabni, ezek pedig nem mindenütt egyarányosak, hanem az határoknak mivoltához, és azoknak egyéb haszonvételeihez, vagyis fogyatkozásaihoz szükséges azokat alkalmazni: azért ezen1 ....... [helységben] egy egész jobbágy házhelynek belső fundusa, azaz házhelye, annak udvara, szűrös3 és veteményes kertye olly nagy és térés helyt foglallyon, aminémű két posonyi mérő mag alá kívántatik,4 Amennyivel pedig azon belső fundus kissebbnek [sic!] találtatik, aztat a külső szántóföldökben vagy rétekben kölletik helyrehozni. Ellenben amennyire két posonyi mérőnél nagyobb lészen, tehát az a külső appertinentiákban5 számláltassék. Hanem ha csak olly kevéssel főttül haladná, hogy egy fertály mérőnél6 7 többet nem tenne, az ollyan csekélységet nem méltó tekéntetbe venni. II. §. Külső apperrtinentiákból pedig ugyan egy egész jobbágy házhelyhez.. ,7 hóid szántóföld, minden egy hóidban két posonyi mérőt számlálván, és rét.............8 9 kaszálóra való, mivel esztendőnként...4 kaszáltatik, adattassék. III. §. Ha mindazáltal szántóföldeknek vagy réteknek föllebb írt száma ki nem telne, tehát minden hóid szántóföldnek fogyatkozása egy szekérre való réttel, és viszont, helyrehozattassék. Mellybéli szántóföldeknek helyében kiszabott rétekkel, vagy pedig rétek 1 Punctom = pont. 2 Itt nevezték meg a helységet, s ezt kézzel írták be a nyomtatott urbárium szövegébe. 3 Szűrös kert = szérűs kert, ahová a jobbágy learatott kalászosait a cséplés céljából behordta. 4 Pozsonyi mérő: ürmérték és egyben területmérték is. Egy pozsonyi mérő megközelítőleg 62,5 liter (pontosan 62,4948 liter). Két vékának felelt meg. Egyben jelentette azt a területet is, amellyet ennyi őszi vagy tavaszi kalászos magjával be lehetett vetni. (Ez 600 □1 2 ölnek felelt meg.). 5 A beltelekhez tartozó szántót és fütermő kaszálót nevezték együtt telki appertinentianak. 6 Egynegyed pozsonyi mérőnél, fél vékánál, megközelítőleg 150 n2 ölnél. 7 Az egész jobbágy-telekhez a határ osztályba sorolt minőségétől és a rendelkezésre álló szántódöld menynyiségétől függően mértek szántót. A Nyíri járásban minőségileg négy osztályba sorolták a települések határait. Az I. osztályú határban 26, a II. osztályúban 28. a III. osztályúban 30 s a IV. osztályú határban 32 hold szántót mértek egy egész telekhez. A holdat azonban csak 1100 négyszögölével számították, szemben az 1600 négyszögöles katasztrális holddal. Hogy ez hány hold legyen, itt jegyezték az urbárium szövegébe kézírással. 8 A rét mennyiségét embervégóban, kaszásban adták meg. Népi mérték: azt a területet értették alatta, amit egy kaszás egy nap alatt lekaszált. Hozzávetőlegesen 900-1100-1200 négyszögölnyi szénatermő terület. 9 A rét mennyiségénél figyelembe vették azt is, hogy kaszálhattak-e sarjút rajta. A Nyíri járásban 8-10 és 12 embervágó rét tartozott egy egész telekhez. Ha minden évben kétszer kaszálhatták, 8, ha csak ritkán termett saijút 10, ha sarjút sohasem kaszáltak, 12 embervágó szénatermő terület járt egy egész telekhez. 233
