Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
Az I. zászlóaljat és a távbeszélő századot Debrecenben, a III. zászlóaljat és az árkászszázadot Nyírbátorban és Mátészalkán helyezték el. Az ezred személyi állományába 1920. október l-jén 42 tényleges, 33 nemtényleges tiszt, 47 hivatásos altiszt és 2034főnyi legénység tartozott.* Az 1921. június l-jén életbe lépett szervezési rendelet megszüntette a katonai körleteket, s helyettük illetve belőlük 7 vegyesdandár alakult, egyenként 2-2 gyalogezreddel. A nyíregyházi, immáron számmal is ellátott 12. gyalogezred a debreceni 6. vegyesdandár kötelékébe került. Harmadik zászlóalja ekkor költözött véglegesen Nyírbátorba. Az ezred Kisvárdán, Mándokon és Mátészalkán kikülönített századai egyelőre maradtak a helyükön. Bevonulásuk Nyíregyházára illetve Nyírbátorba csak az elhelyezési viszonyok rendezése után történt meg 5. Laktanyaépítés Nyíregyházán és Nyírbátorban A trianoni békediktátum után csak nagyon nehezen indult meg a gazdasági élet helyreállítása, s a városnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a laktanyák helyreállításával foglalkozzon. így történhetett meg az, hogy 1925-re a gyalogsági laktanya épületei annyira tönkrementek, hogy a zászlóalj két századát a lovassági laktanyába kellett áthelyezni, amivel tovább növelték az ottani zsúfoltságot. Ilyen körülmények között 1924. augusztus l-jén a városi közgyűlés úgy döntött, hogy elvileg hajlandó a város tulajdonát képező laktanyákat és a csapatkórházat - a tulajdonjog fenntartása mellett - 25 évre a kincstárnak átengedni, azzal, hogy a kincstár bért nem fizet, de az átvett épületeket rendbehozatja és a továbbiakban saját költségén tartja fenn. Nem egészen egy év múlva, 1925. május 22-23-án egy vegyes bizottság már a 40 évre szóló átadásról döntött, melyet az 1926. július 30-án tartott képviselőtestületi ülésen véglegesítettek is. Ennek alapján szeptember 22-én Bencs Kálmán 6 polgármester aláírta a katonákkal a szerződést, melynek 1. pontja kimondta, hogy: Nyíregyháza rendezett tanácsú város a magyar királyi honvéd kincstár által eddig-fizetett térítések egyidejű beszüntetése mellett a tulajdonát képező honvéd laktanyát, lovassági laktanyát és katonai csapatkórházat 1926. évi augusztus hó l-jével kezdődött, s az 1966. évi július hó 31. napján véget érő negyven (40) évre - a város tulajdonjogánakfenntartása mellett - tehermentesen és díjtalanul átadja..!' Rögzítették azt is, hogy a kincstár 6 éven belül teljesen rendbehozatja a laktanyaépületeket, új épületeket pedig csak a város beleegyezésével emel. A bérlet lejártával ezeket az épületeket jó karban, minden térítés nélkül adja át. A bérlet ideje alatt az ingatlanok adóterheit a kincstár vállalja. A tűzkárbiztosítás, a kéményseprés, s egyáltalán a kaszárnyák és környékük tisztántartása a katonaság feladata. A városnak jogában áll az épületeket bármikor megvizsgálni, s a kincstár által nem teljesített kötelezettségeket vegyes bizottsággal megállapítani 7. A nyíregyházi katonai alakulatok mostoha elszállásolási körülményei miatt 1927 tavaszán mind a Honvédelmi Minisztérium, mind a helyi honvéd állomásparancsnokság levélben fordult a város polgármesteréhez, hogy a város elvileg hozzájárul-e egy új laktanya felépítéséhez, mely a 12. gyalogezred ezredtörzsét, egy zászlóalját, az ezredzenekart, az árkász- és távbeszélő szakaszát fogadná be 8. 4 HL. HM. Ein. 1920. I. tétel 1065. 5 HL. HM. Ein. 1921. I. 15000. 6 Bencs Kálmán dr. (Nyíregyháza, 1884. szeptember 6. - Nyíregyháza, 1934. december 27.). 1909-ben lépett Nyíregyháza város szolgálatába, 1918-tól haláláig a város polgármestere, 1924-től kormányíolanácsos. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: SzSzBMÖL.) V. B. 186. III. 1035/1920. 8 SzSzBMÖL. V. B. 186. III. 1035/1920.
