Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Cseclrek {Hedreh} földjének Kisgelénestől, másképp Pálfalvától való elhatárolása során - a Vetésiek Újfalu, másképp Gyülvész birtokával közös határú. 141 l-ben - amikor [Lazarevics István] szerb despotát Zsigmond király adományából beiktatják Szatmár és Németi tulajdonába-, Szatmár város tartozéka. 1609-ben Böszörményiekké föld, Újfalu másképp Gyülvész birtok és Gelénes falu határai egy ponton érintkeznek. —Vetés határába olvadt. BUT 68. 1213/550: Geo. de v. Buht (VR. 262. §, 163); 1268: t. Buch (Kolozsvári Állami Lt., Szatmár m. lt. DF 291393; Kiss 1992, 80); 1268/296/365: ~ (Ványi cs. oki.>Kende lt.; DF 288324; W. VIII, 198-9). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A település 1213-ban az idevaló György nevében tűnik fel, aki Simon szentmártoni pappal együtt azzal vádolja [a Szentemágócs nb-i] Tatárfalvi Mikót, hogy az ő leányát, Margitot erőszakkal megszöktette. A tatárjáráskor (1241) lakóitól elhagyott földet Szentmárton határjárásakor, mint Németi tartozékát irányjelző helyként említik. — Németi határába olvadt, Kak és Németi között keresendő (másképp Györffy I, 669-70). CÉGÉNY(-MONOSTORA) 1. 69. 1181/288/366/XV.: iob-nes monosterii/\/

gloriose del genitricis semperque uirginis Marie, quodKulcheyc. iuxtaß-m Zamosfondauit (DL 64073; RA 1/1, 133); 1271/281 : Dat. inCitin (DF 253413; Uo. II/l, 2113); é.n. [1284]: aput/l/ mon. Cégen... Dat. in. ~ (DL 82794; Zichy I, 66); 1332-34/PpReg.: Dom. sac. de Chegen, ~, ~ de Chegan, St. sac. de Chegen abbas (Vat. l/l, 108, 116, 134, 119); 1339: p. Chegen (LK 24 /1946/ 56, 2. reg.; AO kl. XXIII, 3; ErdOkmt. II, 1018); 1344: patronatum mon-i Chegenmonustura uoc. (DL 70550; F. IX/1, 200-1; LK 24/1946/57, 3. reg.); 1344/780: ~ (DL 69671; 90748); 1345: p. Czégény [o: Cegen] (DL 69672; F. VIIÍ/1, 579); 1345>546: ~ (DF 288326); 1345/745: ~ (DL 70551; 72379; DF 288327); 1366: p. Chegen (DL 69691); 1380: 2 vias puppiicas/M quarum... altera uero de u. Chegen transit ad v-m Zekeres (DL 77776; Zichy IV, 138); 1398: hospites de ~ (DL 78257; Uo. V, 79); 1417: p. ~ (Zs. VT. 695). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A cégényi monostort 1181 előtt [a Szentemágócs nb-i] Kölese ispán alapította az Istenszülő Szűz Mária tiszteletére a Szamos [jobb partja] közelében. 1181-ben a monostor Geruiey-ben (ld. Gömlecs alatt!) lakó jobbágyai Tatárhoz és Maradék fia Pálhoz szöktek, akiket [a Szentemágócs nb-i] Péter fia: István és Konchi [o: Konthi] (nevét talán az ökörítói Konty hát őrizte meg, vö. Pesty, 1864), valamint Achilles fia: Achilles visszaköveteltek. Ez alkalmat adott a monostornak, ill. az alapító leszármazottainak, hogy a monostor javait összeírják. A Szamoson túl Tyúkod és Daróc, jobb partján Szekeres és Geruley, a Túr és a Tisza közötti erdőben Cseke, Gebusa, Milota és Túr fele része képezte a monostor birtokait, s maga a monostor nevében említett Cégény. Ez utóbbi „első határa tehát Fülpös faluval (u. Philippi) határos, a második Szernye [v. Zizna [ a Zirna]) faluval, a harmadik... faluval, ahol lovasjobbágyok vannak, akiket ott... neveznek/!/". Az oklevél szerint [minden] „falu évenként köteles adni az egyháznak 1 hároméves ökröt, 1 egyéves disznót, 1 köböl mézet, házanként 20 dénárt, 1 veder sört, 1 köböl gabonát, 1 tyúkot, 2 kenyeret. Az összes fent említett prédiumon 33 háznép (mansio) és 12 eke, 70 ló, 100 marha, 200 sertés Pud nevű kondással és 300 juh [van]." III. Béla király oklevelét a Szentemágócs nb-i Ete fia: Mikó (MikowJ. Ethe de genere Zenthemagoch) 1288-ban a váradi káptalannal átíratja. 1271 X. 6.-án V. István király itt keltezi Ricse és Kostaton földek adományozásáról szóló oklevelét.