Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

1288 körül a monostorban állítanak ki oklevelet választott bírák. 1339-ben Rohodi Arteas fia: Miklós fia: László pert indított leánynegyed dolgában Kölesei Dénes fiai ellen, s ekkor megemlítik, hogy a király [I. Károly] is perben áll velük Cégény és Kölese birtokok miatt, ugyanis a király Dénes halála után a koronára szállottnak vélte birtokaikat. A per 1344-ben zárult, amikor I. Lajos király megerősíti Dénes fiait jogaikban, örökadományul adva Cégénymonostora kegyuraságát is. A következőévben a testvérek birtokaikat megosztották, de az ősök nyugvóhelye [ubiprogenitores eorum sepulturam habere dignoscuntur), Cégény, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházával, annak tartozékaival (Vécse. Daróc, Kissárkány) és az erőszakkal elfoglalt földekkel közös jószág marad. 1366-ban 3 ekényi Fülpös, Cégény és Daróc között fekvő földet említenek, amelyet Kölesei Dénes fiai: János, Jakab, András, Mihály és Miklós elfoglaltak. 1398-ban Mihály fiai: Dénes és Péter idevaló, név szerint felsorolt telepesei Gyügyén hatalmaskodnak. 1417-ben a Szekeresen lakó Dománhidai László fiai: György, László és István rátörve Kölesei István fiai: Mihály, László és Jakab, Jakab fia: Dénes, Miklós fiai: György és László, Istvándi Miklós fiai: Péter és György Cégény birtokára, onnan valamennyi jobbágyot házaikkal és javaikkal Dányádra telepítették, ahol azok ma is tartózkodnak a panaszosok szerint. Sőt, Mihály, László és Jakab cégényi házait leromboltatták és birtokukra, Dománhidára szekereken átvitették; a nemesek és jobbágyok Cégény területén lévő gyümölcsfáit kiásatták és Dányádra átvitették vagy kivágatták. 1380-ban az innen Szekeresre vezető utat említik. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának Domonkos papja 1332-ben 48 d., 1333-ban 6 g., 1334-ben 8 g. pápai tizedet fizetett, míg az ugocsai főesperességbe számított monostor részéről István, [az utolsó] szerzetes-apát 1333-ban 40 bányai d.-t. Ref. temploma „hajdan katolikus, kőből, régi" (Acta C). Az átépített középkori templom alaprajza: Középkori ... 66. — Cégénydányád (1912) része, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1059: 1349 kh. = Cégény). CÉGÉNY 2. 70. É.n. [1279 dec. előtt]: ... nob. de Chegen (ErdOkmt. I, 372); 1342: ErdeuJ. Petri de Cégen (DL 3490; A. IV, 230); 1347: p. Chegen... in C-u Zathmar exist. (DL30015). A falu feltűnésekor, 1279 decembere előtt Csépán íía: Péter cégényi nemes királyi ember Szarvad (Közép-Szolnok m.) birtok határjárásakor. Az idevaló Péter fia: Erdő Csalános (Bihar m.) perében tanú (1342). 1347-ben a Szatmár m.-i Cégényben Péter fia: Erdő, Miklós fia: Péter és László fia: Tamás [leánya: Erzsébet, Csicseri (Zemplén m.) „Orosz" János felesége 1402: C. Tóth: Lelesz II, 56] falu telkeit is 3 részre osztják. — A megyehatáron fekvő Krasznacégénnyel (R. Ţhegea, j. SM. ) azonos, a Közép-Szolnok m.-i falut alkalmanként számították Szatmár m.-be. CSABA 71. 1215/550: ZotetBenurnde v. Chaba (VR. 177.§, 195; ErdOkmt. I. 78). Ahn. puszta sz.-bői keletkezett magyar névadással. 1215-ben a szodorói (Közép-Szolnok m. ) Guda azzal vádolja az idevaló Zoí-ot és Benus-t, hogy erőszakkal 8 M. kárt okoztak neki. [Nem vonhatók ide 1356-ból (DL 30663), ill. 1396-ból (DF 220230) azok a személynévben előforduló ...de Chaba adatok, amelyek Csobaj (Szabolcs m.) nevét rejtik!] —A tatárjáskor ( 1241) elpusztult település korábban a vállaji (Pesty, 1864: Csobaházi dűlő), ma a teremi határban kereshető, a községtől É-ra, a nyírkáta-fábiánházi határszögletben ( Jakab-Kálnási, 411 : Csobaháza, Csobaházi-dűlő, -erdő, -híd, Csobaházi nagy út). CSAHOLC 72. 1378: Valentini dicti Chahouch (DF 219825 = LO AA. nro. 35); 1387: p. Chaholch (Zs. I, 10): 1393:p. Choholch... in C-u Zathmariensi habit. (DL 7856; Csákyl/l, 169); - (DL8016;