Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Szatmár m.-i Gyügye felének. Gyurk fia: Péter fia: János birtokrészének a neve, amelyet [? a Szentemágócs nb-i Nábrádi] Apsa fia: János fiainak, Miklósnak és Domonkosnak ad át. Ekkor Gyügyétől elhatárolják (leírását ld. Gyügye alatt!). 1446-ban Hunyadi János kormányzó különösen Nándorfehérvárban szerzett érdemeiért Bökényi (Ugocsa m.) Gergely fia: Miklósnak és feleségének, Ágotának, Bácskai (Zemplén m.) Tamás fia: Dénes nővérének adományozza minden királyi joggal együtt Zombokújlakot és Barlatelke, Vármegye. Malonta másképp Gergelytamástelke pusztákat. Még az évben be is iktatják őket Zombokújlak és a hozzátartozó Barlatelke birtokába, ezt 1447-ben megismétlik. 1462-ben Gyügyei Antal - Anna felesége, Dorottya leánya, Ilona nővére, Dabolci (Ung m. ) Bertalan felesége és András testvére nevében is tiltakozik, hogy bizonyos gyügyei részeket, 1 Gyügye és Barlatelke között fekvő, a Szamos folyón lévő malomhelyet a király eladományozzon, Bökényi Miklós és Újlaki Dénes felkérjen, ill. Gyügye és Barlatelke között határjárást eszközöljön. 1495-ben Bácskai Újlaki Antal mestert, testvérét, Jánost és ennek fiait: Ferencet és Mihályt iktatják új adomány címén e puszta birtokába is. 1515-ben Újlaki Dénes unokái, Zeleméri (Szabolcs m.) „Kamarás" Benedek és Újlaki Margit fia: János, Fancsikai (Ugocsa m.) Bernát és Újlaki Anna fia: Ferenc, Bökényi Miklós és Újlaki Borbála fia: Benedek, Csaholyi György és Újlaki Anna fia: Miklós, Gyulaházi (Szabolcs m.) György és Újlaki Katalin leányai: Anna és Katalin, valamint Újlaki Zsófia leánya: Ilona kérik a nagyapjukról rájuk szállott birtokokból - így Barlatelkéből is - részeiket, mégpedig a leányágakat is megilletőkből egyenlően, a fiágakat illetőkből pedig anyjuk leánynegyedét, ill. nagyanyjuk jegyajándékát és hozományát Újlaki Dénes fiaitól, Antaltól és Jánostól, ill. ez utóbbi fiaitól, Ferenctől és Mihálytól (DF 278881; Herpay 103-4, 303-4. reg.). — Minden bizonnyal Szamosújlak határába olvadt. BAROMLAK 1. 34. 1338: t. Borumlak (DL 51086; A. 111,483; KállayI, 547); 1421:pr. Baromlak (DL 98843; Károlyi II, 64); 1431: ín pr-o ~ voc. (DF 221901 =LO AA. nro. 1); 1439: ~ in C-u Zathmariensi habiti (DL 98956, 98959; Károlyi II, 214, 218-220). A hn. jelentése 'szarvasmarha tartására szolgáló épület'. A település 1338-ban feltűnésekor - Szaniszlóval határos. 142 l-ben Károlyi Marharci fia: András Potenciána leánya. Toldi (Bihar m.) [Csóka fia:] György fia: László felesége kijelenti, hogy leánynegyede és anyja hitbére és hozománya dolgában e Károlyi-pusztából is kielégítették. 1431-ben Vetési László fia: Jakab és Ambrus fia: István, Bagosi Péter fia: Péter, Károlyi Mihály fiai: Lanc és Bertalan, László fia: Jakab és ennek Demeter fia panasza szerint Bátori István, testvére: Tamás, Szaniszló fia: István és János fia: György az ő Baromlak pusztájuk Cser {Cher) erdején jobbágyokat, lovakat és ökröket fogtak, és a pusztát Szaniszlóhoz csatolták. 1439-ben a Károlyiak e Szatmár m.-i pusztájának nagy részét, 2 ekényit Részegei György és fiai: Miklós és János elfoglalták. A Reszegeiek viszont a Károlyi nemeseket vádolják a Szatmár m.-i Baromlak pusztájuk elfoglalásával (DL 65052). A vitatott határokat bejárták (említve: Kerekdomb, Miklós kovács erdeje /Mykloskowacherdey/, Hosszúrekettye /Hozywrekethye/, Kereknagyhegye / Kereknadhege/), s a szomszédokat kihallgatták; ezekből tudjuk, hogy Mezőpeüivel, Részegével és Szentmiklóssal volt határos. — Bizonyára Szaniszló határába olvadt. BAROMLAK 2. 35. 1421: p. Baromlak (DL 79683; Zichy VIII, 26); 1502: pr. ~ (DL 70572 = LK 24/1946/ 69, 31. reg.); 1503: ~ (DL 71083-4).