Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

birtokban nagyanyja, Ivánka bán nővére leánynegyedét bírja (DL 96244-6; Piti SzSzBSzle 2004). 1354-ben a Szatmár megyei birtok egyik felét [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) Egyed fia: Iván fiai: László és Demeter, míg a másikat Bölcsi (Borsod m.) Dénes fia: Domonkos fia: „Cudar" Péter és testvérei: István, Mihály, Simon, György, János és Imre kapták meg. Ez utóbbiak anyjuk, Kallói Katalin leánynegyede fejében. 1364-ben a Cudarok, Péter mester, királyi pohárnokmester, Bölcsi Dénes fia: Domonkos fia, és testvérei: Mihály, György, János és Imre itteni részüket elcserélik a Pályiak, Mihály fiai: Péter, György és Miklós Pályiban lévő részeivel. Mihály fia Györgyöt [a Turul nb-i] Nagymihályi (Bihar m.) Péter fia: Jakab (diet. Chenkus) megölte, ezért 1372-ben arra kötelezi magát, hogy György testvéreinek, Péternek és Miklósnak 100 d. M.-t fizet 3 részletben, a M.-t 10 pensa-val számolva. 1375-ben Bánházi [Pályi] Mihály fia: Miklós azt panaszolta, hogy a ChenJcus-nak [ 1351 : Chynkus (DL 51585; Kállay II, 1061 )] mondott Nagymihályi [Olaszi (Bihar m.)] Jakab társaival Bánházára törve 23 lovát elvitte, őt kúriája - ahol lakik - közelében nyíllal meg akarta ölni, máskor az éj sötétje alatt 4 bánházi jobbágya házát tönkretette, javaikat 1000 ft. értékben meg- és felégette. Ugyanakkor Nagymihályi Jakab szerint Bánházi Mihály fia: Miklós az ő Nagymihály birtokából szántót, kaszálót és erdőt Bánházához tartozónak állít (DF 253468; TT. 1889, 728, 159. reg.). 1373ban az idevaló Ivánka fia: Miklós fia: János Ivánkaházán bírt részeit Bölcsi „Cudar" Miklós fia Lászlónak és János fia: Péter mesternek 60 arany ft.-ért elzálogosította. Bánházi György a Piricseiek és a Bátoriak perében, majd Várasdobos ügyében kijelölt királyi ember (1415), Szatmár m.-i nemes (1416: Zs. V, 1611). A XIX. sz.-ban Kis- és Nagyfülöpi pusztákkal alkotott egy adóközséget, akkor É-ról Nyírlugos, Nyírbéltek és Penészlek, K-ről Érkörtvélyes, D-ről Érmihályfalva és Érsemjén (mmdkettő Bihar m.), Ny-ról Szentgyörgyábrány és a szennyesi puszta határolta (Pesty, Szabolcs m.). — Szentgyörgyábrány (ma: Nyírábrány, HB. m.) határába olvadt (JosAufn. /1783-85/XXVI. col. 17. sect.: BanhazaPuszta; Hnt. 1892, 891: Bánháza). A bánházi részen a Világos vár tanya helyén „a szántó eke ős régi sarkantyúkat, kard darabokat, urnákat, magyar és lengyel apró ezüst pénzeket hány fel" (Pesty, Szabolcs m.). BÁNKNÉTEREME Ld. Terem alatt! BÁNYA 32. 1333: denanos montanos (Vat. l/l, 119);

pensas denariorum montanorum (Uo, 120); 1445: opp. Banya al. nom. Riuulidominarum (DL 37062); 1446: ciuitas ~ (DL 13969). Nagybánya nevének harmadik, a XJV. sz.-ban feltűnő alakváltozata, amely az ott folyó ásványkitermelésre utal. 1333-ban a cégényi apát bányai dénárokban, István szatmári plébános bányai dénár pensa-ban fizeti ki a pápai tizedet. 1445-ben Hunyadi János kormányzó iktattatja be magát zálog címén a mezőváros/!/birtokába is. 1446-ban zabbal és búzával megrakott szekerekkel Bánya városába tartó dobi és terebesi Bátori-jobbágyokat fosztanak ki Kölcsön. - Ld. még Asszonypataka és Rivulus Dominarum alatt! BARCSENYÉJE Ld. Senye 1. alatt! BARLATELEKE 33. 1329/447: sessio seu portio Barlatheleke (AOkl. XIII, 548); 1446: pr. ~ (DL 97195); ~ (DF211166 = LO Stat. B-535); 1447: ~ (DF 21 1050 = LO Stat. B-235); 1462: ~ (DL 81498; Zichy X, 228); 1495/496: ~ (DL 16222). A hn. előtagja a Barabás vagy a Barleus szn. rövidüléses becéző alakja. Névadója Makabeus németi vendégtelepes ( 1272) fia: Barnabás lehetett (ld. ott). Az 1329-ben feltűnő telekhely a