Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

m.-i Újbogát pusztájukat Bogáti (Szabolcs m. ) Fülöp fia Miklósnak és László fia Lucának (Lukácsnak) 100 arany ft.-ért örökre átadja, akiket be is iktatnak e puszta birtokába. — Minden bizonnyal Bogát (Szabolcs m.) határába olvadt. ÚJFALU 1. 515. 1364: p. Vyfalu-Vyfolu (DL 50269; Fejérpataky Ek. 287-9); 1364/383: ~ (DocTrans. XIV/12, 253, 475); 1364/XVÏÏL: ~ (DL 98586); 1402: p. Wyfalw (C. Tóth: Lelesz II, 64); 1406:p. Wyfalu-Vyfalu alias Gelvez-Gyulwez (Zs. II, 5087); 1416: ... de Vyfalw (Zs. V, 1701); 1435: p. Wyfalu (DL 98916; Károlyi II, 155). A hn. újonnan települt falut jelöl. A település 1364-ben tűnik fel [a Kaplony nb-i] Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc birtokaként. A vetési szántóföldekkel szemközti birtok É-i része a lakatlan jobbágytelkekkel Lőrincé, a D-i Pálé lett. 1402-ben Vetési Lőrinc fia: Ambrus vádja szerint 2 újfalusi jobbágyát, a Botrafaragó {diet. Bothrofaragath) Benedeket és fiát Bátori Szaniszló fia: István tagyi birtokára hurcolta. A Vetésiek Gyülvésznek is nevezett birtoka a szatmári polgárok Böszörnényteleke pusztájával határos (1406). 1416-ban Vetési László fia: Jakab és Péter fia: István újfalui jobbágyát, Mátyást Darahi Mátyus fiai: Gergely és László, valamint e Gergely fia: Benedek megverték, megsebesítették, ruháit és fegyverét elvették. 1435-ben Vetési Ambrus fiai: István, György és Mihály, valamint Vetési János fia: Miklós e birtokukon is egyenlően megosztoznak. Gyülvésszel egynek veszik (1449: Gewluez al. nom. Wyfalw DF 222395 = LO AA. nro. 60), ekkor Vetési Jakab fia: Mihály birtokaikon (Vetés, Almás, Terem) Vetési Ambrus fiaival, Györggyel és Mihállyal, István fiaival, Istvánnal és Péterrel és János fia Jánossal osztozkodik. — Vetés határába olvadt. Suciu (II, 421 ) szerint Vetés és Dobra között feküdt. Ld. Gyülvész alatt is! ÚJFALU 2. 516. 1375 [1372-re!]: in Wyfalu (DL 86625; Iványi: Teleki 44); 1462: p. Wyfalw (DL 65084); 1520: p. ~ (DL 39617; LK9/1931/ 107, 176. reg). [A Csák nb-i] Darahi Csák leánya, Klára nevében [az Ugra nb-i] Ugrai Iván fia: Lukács [felesége Csák egyik leánya] felmutatott levele szerint 1372-ben [az Ecsedi-láp K-i peremén megtelepült] Újfaluban Tövissedi János fia: János, [a Csák nb-i] Óvári István és fia: Miklós, Géci Jakab fia: András és Dombói János fia: István óvári famulusaival közösen megölték a törvényszékre igyekvő Csák fia Miklóst. A vizsgálat szerint az eset Vizsoly faluban történt. Bagosi Péter és fiai: László, Dávid és Miklós 1436-ban tett panasza szerint Újfalut Csaholyi János és László kapta a királytól, de ekkor az ő Hosszútelek pusztájukat is odaadták nekik. Továbbá név szerint felsorolt csengeri és az újfalui jobbágyok pedig Csalkonya pusztát, Folta szántóföldet és a Krasznaréte mezőt a halastóval - amelyek Bagoshoz tartoznak - elfoglalták (DF 222087 = LOAA. nro. 41). 1462-ben Csaholyi László fia: András eltiltja testvérét, Györgyöt birtokrészei - köztük az újfalui - hasznának szedésétől. 1520-ban Csaholyi Péter fia: Ferenc, Miklós fia: Boldizsár és a másik Miklós fia: János itteni birtokából is kéri anyja leánynegyedét Derzsi László felesége: Erzsébet, Butkai (Zemplén m.) „Keszeg" Mihály és Csaholyi János leánya: Zsófia gyermeke. — Csengerújfalu, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1043: 5142 kh.). ÚJFALU 3. Szirnay (I, 246; II, 348) szerint I. Károly király 1329-ben Carard [O: Conrad] ispánnak Asszonypataka és Felső-Bánya városok bírájának „ajándékozott a két város között egy nagy erdőt, lakók nélkül, hogy annak fáit kivágván, azoknak helyén majorokat, s parasztházakat