Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

va) Porcsalma, Pátyod, Pusztajánosi, Ura. Mérk, Börvely, Szentmárton, Nagyecsed, Györtelek és Ököritó határolta (Pesty, 1864).— Tyúkod, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1627: 10659 kh.). UDVARI 513. *1214/550: Mogus et Scegu de v. Vduori (VR. 319.§, 186); 1333-5/PpReg.: pleb. de Wyduany, ~ de Odwori (Vat. 1/1, 355, 371 ); 1381 : p. Oduari (DL 72390; DocVal. 290); 1382: p. Vduari (DF 219967; Uo. 300); 1382>393 [1380-ra]: p. Vduary (DL 72396; Uo. 450); 1463:p. Odvary (DF 222984 = LO AA. nro. 11); 1491:p. Wdwary (DL 71034). A hn. a magyar udvar 'udvarház, kúria; telek épületekkel fn. -t képzős származéka. Eredetileg királyi szolgálónépek - udvarnokok - települése lehetett, egyúttal az Avas hegység királyi erdőbirtokainak első központja. Feltűnésekor, 1214-ben az idevaló Magas és Szeg a falubeliekkel együtt tolvajlással vádolja falubelijét, Jánost {Janus). [NB! Az eset nem kapcsolható Udvarihoz (Békés m.), mint ezt Karácsonyi, majd nyomában Györffy (I, 515) véli. Ugyanis a békési ispán ekkor Pál, a bihari Mika, míg ez ügyben Márton ispán járt el. Bár Vencel szatmári ispánsága 1214-ből szintén ismert, az ellentmondás feloldható: Mártont az évközben áthelyezték Zemplén m. élére ( + RA1/1, 295; eredetisége mellett Érszegi G. : A leleszi monostor alapítóleveléről (1214). Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XVI. (2003) 13-28]. 1334-ben az egri püspökség alá tartozó egyházának plébánosa ismeretlen összeget, 1335ben 29 g. pápai tizedet fizetett. Az ismeretlen időben eladományozott falu 1380-ban [a Pok nb-i Meggyesi] Simon bán fia: János mester birtoka, ahova a Vasváriból elrabolt értékeket szállította. A következő évben a falu [Szamosra] épített hídját Kaki „Kun" Ferenc elpusztította, az idevaló Guttur jobbágyot fogságba vetette és nyelvét kitépette. 1463-ban Móric fiai: István és László idevaló jobbággyaikkal, Hédervári (Győr m.) Pál, Rozsályi „Kun" László és Miklós vezetésével Bélteki Sandrin fia: Mihály Homoród, Remetemező, Balotafalva és Szakállasbikó falvaira törtek. 149 l-ben Szinér vár tartozéka. Ref. temploma „kőből, javításra szorul" (Acta C.). — M. Szatmárudvari (1907), R. Odoreu, j. SM. (Hnt. 1892, 1628: 4854 kh.). ÚJBOGÁT 514. 1326: p. Kysbagath (AOkl. XII, 135); 1348/355: pr. Wybogath (Vityi es. lt., magántulajdon; Maksay 118); 1354: mg. Matheus de Vybagat (Piti 2004, 491); 1426: p. Wybogath (DL 43659); 1433: pr.~ in C-us Zathmar habit. (DF 221929 = LO AA. nro. 6. és DF211122 = Stat. B-415). A hn. utótagja szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az előtag a Szabolcs m.-i Bogát településhez képest fiatalabb korára utal. 1326-ban [a Bogátradvány nb-i] János [az Izsépi (Zemplén m.) cs. őse] fia: Lukács Kisbogát birtokán 6 M. bírság fejében javakat foglaltak le, amellyel Lukácsot - bár felperes volt Behan fia: Baas és az egész Nagybogát falu ellenében megjelenés elmulasztása miatt büntették. 1348-ban már Újbogát néven ismert puszta. 1354ben [János másik fia:] Újbogáti Máté mester [a Balogsemjén nb-i] Eszlári (Szabolcs m.) Péterrel együtt tiltakozik, mert Bogáti [(Szabolcs m.) Pasca fia: Mihály fia:] Miklós fiai: Mihály és Jakab az ő 45 kepe szénáját elvitték. 1370-ben Izsépi Máté fia: Péter az Izsépi Pál fiai: Márton és András által Izsépi Miklós fiainak, Mihálynak és Jakabnak [felesége a Gutkeled nb-i Encsencsi György fia: János leánya, Anna ( 1381: DL 6824)] elzálogosított bogáti birtokrészt 10 M.-ért magához váltja (DL 41802). 1426-ban Bogáti Fülöp fiai: László, Miklós és Mihály, továbbá Kemecsei (Szabolcs m.) László fiai: László és Benedek tiltják Ricsei (Zemplén m.) Ambrust és Katalin asszonyt a Szabolcs m.-i Bogát területén fekvő Újbogát, másként Óbogát/!/ elidegenítésétől. 1433-ban [Izsépi Máté fia: ] Márk fia: Mátyus fia: András és testvérei a Szatmár