Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(Bihar m.) apátságnak adja. V. István ifjabb király 1264-ben a szatmári vendégnépeknek a [székes-] fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat ad a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és posztóárusításra (sem az itt lakó, sem idegen tisztek a csapszékben boraikat, sem idegen kereskedők posztóikat nem árulhatják), a papváltásra vonatkozólag, megállapítva hadi kötelezettségüket (6 páncélos kiállítása), a királynak és kíséretének egynapi ellátását, a borvám alóli mentességüket, a vásártartási jogukat a hét hatodik napján [pénteken], nekik juttatva az erdődi erdőt, amelynek a határait leírják. Ezt a kiváltságlevelet Buda bíró, Miklós és György polgárok kérésére 1291-ben megerősítik, majd I. Károly király 1310-ben szatmári hospesei részére átírja (Az oklevél további átírásait és másolatait Id. AOkl. II, 1006 alatt!). Az 1236. évre 1322 körül hamisított désvári (Belső-Szolnok m.) kiváltságlevél szerint bírájuk a szatmári telepesek szabadsága mintájára ítélkezhet. III. András király 1291. évi oklevele Désakna királyi telepesei részére ugyanazokat a jogokat adományozza, amelyeket a szatmári telepesek élveznek (ErdOkmt. I, 465). 1290-ben IV. (Kun) László király megtiltja az itteni telepeseknek és adószedőknek, hogy [a Balogsemjén nb-i] Mihály ispán és fiai: István és Pál hajói után vámot szedjenek. 1291-ben vagy az azt követő évben [Káldi (Vas m.) vö. 1266: DL 103247-8; gr. Esterházy cs. galántai lt. 1267: DF 282054] Marcell fia: Marcell [ispán] és [a Héder nb-i Kőszegi (Vas m.)] János tárnokmester és bányai (Nyitra m.) ispán számoltatja el a király tiszttartóit az itteni jövedelmekről. Ez utóbbi 1291-ben utasítja a szatmári királyi tiszttartókat, hogy a neki járó jövedelmeket fizessék meg Marcell fia Marcellnek. 1310-ben I. Károly király a désvári Szent Ágoston remete rendi Szűz Mária egyház testvéreinek engedélyezi, hogy sójukat szabadon, vámfizetés nélkül eladhatják Szatmáron is, vagy másutt. 1316-ban [a Borsa nb-i] Kopasz fia: Bekcs mester (mg. Bechf. kopoz) a [Balogsemjén nb-i] Mihály fia: Mihály mestert azzal rendeli magához, hogy szállása birtokain (Amac, Dob) lesz, ellátásáról pedig a szatmári telepesek gondoskodnak. 1319-ben [a Pok nb-i] Móric mester fia: Miklós vajdával szemben a szatmári polgárok visszaszerzik Csedrek földjét. Egy 1238-ra hamisított oklevelet IV. Béla király itt keltezett volna. 1326-ban I. Károly király, 1327-ben Szatmár m. négy szolgabírája az itt tartott közgyűlésen (generalis congregaţie-) adja ki oklevelét, [Nekcsei] Demeter királyi tárnokmester, a király helyetteseként kiküldött bíró szintén. Itt keltezi oklevelét 1330-ban Druget János nádor, 1337-ben Pál országbíró rovója, Tiborc fia: Péter. 1323-ban István ispán, szatmári bíró és az összes telepes előtt bajvívás ügyében egyezkednek, ugyanekkor a szatmári Gál királyi ember Lázári és Daróc birtok ügyében. 1321-ben (AOkl. VI, 3) és 1332-ben [? Nekcsei] Demeter mester, ispán, 1324-ben István ispán és [? Szécsényi] Tamás mester (Uo. VIII, 397) Szatmár város bírái. 133 l-ben I. Károly király a szatmári polgárokat is felszólítja, hogy ne háborgassák a désvári telepeseket és javaikat kíméljék. Egy Semjénből Szatmárba költözött hospes felett a király megtiltja [a Balogsemjén nb-i] Semjéni Mihály fia: László bíráskodását, s az idevaló telepeseket Semjéni „Lengyel" János sem molesztálhatja, küldje őket a város bírósága elé (1332). Erzsébet királyné egy szaunán telek adásvétele ügyében kinyilatkoztatja a szatmári bírák illetékességét (1337). 1339-ben „Nagy" András albíró, az esküdtek (a város tanácsa 12 esküdtből áll: 1423: DL 11399) és a telepesek adnak ki igazolást, ami fejlett jogéletre vall. Ugyanekkor az itt létesített királyi kamara ispánjai: Ender ispán (egyúttal a váradi kamaráé is), helyettese: Fonsmych/]/ (diet.) Márton ispán, ül. Miklós és Fricskó (Frichko). A Szatmár és Németi között (inter civitatis Zathmar et Nempthy) a Szamoson szedett vámot 1351 -ben említik (DF 253442; F. IX/2, 118). 1379-ben I. Lajos király tiltja Szatmár és Németi polgárait, hogy az Asszonypatakát és Felsőbányát ólommal és különféle élelmiszerekkel ellátó kereskedőkkel szemben fellépjenek. Csedrek Szatmár melletti birtok (1273). A Szatmárból Semjénbe (Szabolcs m.) vezető ( 1319), a Szalárdról Székelyhidán át (mindkettő Bihar m.) Szatmárra