Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(1325), és a Dobosról ide vezető utakat ( 1337) említik. Nagymihály (Bihar m.) felosztásakor afalu K-i részét Szatmár felé esőnek mondják (1327). A város 1337-től a királyné, ill. akirálynéi tárnokmester joghatósága alá tartozott (1406). 141 l-ben Németivel együtt Zsigmond király [Lazarevics István] szerb despotának adományozza (az iktatás 1412-ben DF 220583=LO AA. nro. 14). Rupp szerint „Szatmári... a város kegy-és véduri joga alá tartozott „Halottaiból fel­támadt Krisztus" imádására szentelt ősrégi plébánia-templom... 1536-ban megszűnt. Ezen kívül Szatmárt hajdan „Szent Miklós püspök és hitvalló" emlékezetére szentelt templom is volt, de a vallásújítás közben leromboltatott" (II, 346). Egyik adatát sem tudjuk középkori oklevél­lel alátámasztani. Plébánosa, Egyed - V. István király feleségének káplánja - 1264-ben a váradi káptalan kiküldöttje Panyola felosztásánál. Péter plébánosa (1302-22) alesperes, egy időben Benedek erdélyi püspök Meszesen-túli helynöke (1302: Vetési cs. lt. lajstroma XXVI. cs. 138. sz.). József mester, skolasztikus 1320-1-ben oklevelet ad ki (AOkl. V, 990; VI, 3). István plé­bánosa, az erdélyi püspök Meszesen túli helynöke 1329-ben ítélkezik. Ugyanő, mint az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó [Szent Egyed tiszteletére szentelt (honorabili domini Francisco pleb-opar-li Sancti Egidy 1517: DL 65206)] szatmári egyháznak a plébá­nosa 1332-ben 22 d. pensa és 3 g., az 1333-ban 9 d. pensa pápai tizedet fizetett, továbbá a bátori egyházért 11 bányai d. pensa-t. A város pecsétjén egyházának védőszentje volt látható (1453; DL 24958). Az egyenes szentélyzáródású, egyhajós plébániatemplom alaprajza Natale Angielini olasz hadmérnöktől, 1565-ből (Bura 2005, melléklet). Az első idetelepedett szerze­tesközösség, a minoriták templomát - melynek temetője van - a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték (1317). Konventjük 1335-ben bizonyítja, hogy [a Káta nb-i] Csaholyi János nagy­anyja 50 M.-nyi hagyományából 12 M.-t Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházuk részére kifizetett. Csánki szerint a Szent Erzsébet/!/ tiszteletére szentelt kolostort Nagy Lajos édesanyja, Erzsébet alapította (I, 469; Rupp II, 347), ám egy kései adat ( 1467: Jratres minores ordinis sancti Francisci in claustro b. Marie uirginis... residentes KvOkl. I, 1732) is az 1317. és 1335. évi említések helyességét támasztja alá. Németitől a Szamos választotta el, de az a szabályozás óta a város D-i része alatt folyik. A XIX. sz.-ban Pálfalva, Amac, Oroszfalu, Réztelek, Közép­Homoród, Felsőhomoród, Medes, sósi puszta, Erdőd, Madarász, Nagy-Zsadány és Vetés ha­tárolta (Palugyai, 480). — M. Szatmárnémeti, R. Satu Mare része. SZATMÁRBÁNYA 1440: iudex Zathmarbanya (DL 36390); 1525: incivitate- (DF 225397 = LO AA. nro. 74). Nagybánya vagy Felsőbánya nevének eltérő alakja. 1440-ben Krentschmer Ádám, Szatmárbánya bírája kezességet vállal fiáért, akit Losonci Bánfi: István fogságra vetett. 1525­ben itt is idézték a berendieket, akik özvegy Adorján Ferencné, Margit 35 ft. értékű gabonáját elragadták. SZEKERES 1. 448/a. 1181/288/366/XV.: terminus pr. nomine Zeker es (DL 64073; RAI/1, 133); é.n. [1272­80]: ad v-m Nyc-if-i Ethe Zekeres voc. (DL 97760); 1328: p. Eliberzekerescy/\/ (AOkl. XII, 308); 1340: ThomasJ. Lad-i de Zekeres (Zichy I, 577; Uo. XXIV, 237); 1341: pro ThomaJ­oLad-if-i Lukade ~ (Zichy I, 608; Uo. XXV, 173); 1342: Lad-i natiLad-i deZakeres/V clerici Transilv. dioc. (Bossányi, V. reg.); 1345: Lad-o Lad-i de Zecheres, Luce Lad-i de ~ dioc. Transilv. (Uo. CLXXX, CLXXXI); 1347/405: St-oJ-o Lad-i de Zekeres (DL 78625; Zichy V, 391); 1348: St.J. Lad-i de Nog zekeres (DL 76889; Zichy II, 304); 1351: mg-rum Thome,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents