Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

dőre elzálogosítja (DF 253452; Uo. 119. reg.). Óvári Istvánt és fiát, Miklóst 1375-ben Darahi Csák fia: Miklós megölésével vádolják. Miklós itteni birtokrészét Balk udvari vitéz, a románok vajdája, máramarosi ispán 1376-ban I. Lajos királytól megkapta (DF 285687), aki 1381-ben Óváriban, a Szamos folyón révet és Vizsolyban vámot állíttatott fel, amely [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén mester csengeri réve kárára történt, mert a Németi városba utazókat erőszakkal eltérítette. Zsigmond király Balk rév- és vámállítását megszüntette, ezt a rendelkezését Garai Miklós nádor Szatmár és Ugocsa m.-k csengeri közgyűlésén is megerősítette. 1370-ben [a Kaplony nb-i] Károlyi Marhard fia: László azért emel óvást, mert jobbágyának, „Magyar" János leányának javait (res et bona), ti. 60 köböl búzát, 1 borjas tehenet, másfél szalonnát, 36 köböl árpát és 13 kepe gabonát Óvári Miklós fia: István Gergely jobbágya elvette, és magánál tartja. Óvári István fia: János 40 arany ft.-ért Bagosi Simon fia Péternek elzálogosított óvári birtokrészét Óvári másnak örökáron eladta, ezért 141 l-ben bérei birtokrészét adja zálogba. 1408ban Bélteki Drág vajda fiait, Györgyöt és Sándort, és Balk fiait, Sándort és Demetert iktatják Óvári részbirtokába, melyhez csere útján jutottak. Ennek Darahi Jakab fia: János és fiai: Mátyás, Gergely és László ellentmondtak. 1412-ben Darahi Jakab fia: János panaszt tett, hogy Óvári birtokát is - amely őt minden jog szerint megilleti - a bélteki vajda. Balk fia: Sandrinus elfoglalta. 1418-ban Bélteki Balk fia: Sandrin, Drág fiai: Sandrin és György, valamint János fia: László panasza szerűit Csaholyi János és László felszántattak Óvári birtokon bizonyos földeket, Óváron pedig elfoglaltak 2 jobbágytelket. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fia: György és Sandrin e birtokukat is megfelezik egymás között. A falu felét Gothárd [fia:] Benedek házától a Szamos folyóig 2 részre osztják: az É-i házsor az előbbieké, a D-i az utóbbiaké lesz. Középkori egyházát, - amelyet a falu Darai Jakab fia: János és Bélteki Drág fiai: György és Sandrin közötti megosztásakor, 1426-ban említenek - talán a Mindenszentek tiszteletére emelték (Csűry II, 120: Mencentrét). A görögkatolikus templom „téglából egyszerűen épített, a szentélye és sekrestyéje alapján római katolikus volt" (Acta C. ). A Szamos a középkori falut elhordta, a jelenlegi új helyre telepedett. — M. Óvári, R. Oar.j. SM. (Hnt. 1892, 1437: 3435 kh.). ÓVARSÁNY Ld. Varsány alatt! ÖKÖRITÓ 337. 1344: p. Wkurytou (DL 70550 = LK 24 /1946/ 56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. superior Üküritów seu Ököritó et inferior Ököritow [a: Vkuritow-Vkurytow-Vkuryto] (DL 69672; F. VIII/1, 576, 579; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt); 1352: p. Vkurythow (DF 288329 = 280447; DocTrans. XIV/10, 109); ~ (DL 72381 másolat); 1352>399: ~ (DF 220291 =LO AA. nro. 19); 1369/373: p. Vkurtou-Wkurytou -Vkurytou-Wkuryto (DL 70557=LK 24/1946/59-61, 9-11. reg.); 1393/399: Wkurytho (Zs. I, 3205, 5914); 1395: ad Ekeryto-Ekeritho spectantem (C. Tóth: Lelesz I, 201-2); 1455: pleb. deEkerytho (DL 39585; LK9/1931/98, 142. reg.). A hn. eredeti jelentése 'ökörírató'. A [Szamos bal parti] falut 1344-ben I. Lajos király örökadományul adva [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiáit, Jánost, Jakabot, Andrást, Mihályt és Miklóst megerősíti jogaikban. Egy év múlva a testvérek megosztoznak a birtokaikon: Ököritó tartozékával, az Anya tava (ptsc. Anyatowa) halastóval az első három fiúé lett. A Szamoson lévő malom közös tulajdonban marad. 1352-ben a két Ököritót (az egyik megkülönböztető neve: Etetyukodja! ) és Mácsa felét a Kölesei testvérek átadják [a Balogsemjén nb-i] Dománhidai Miklós megöletéséért testvérének, Andrásnak és Miklós fiainak. Az átadás-