Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

idevaló Fábián a [Kaplony nb-i] Károlyiak és az ónodi (Borsod m.) Cudarok közötti hatalmaskodás ügyében eljáró személy (1398). 1419-ben Zsigmond király a Szatmár m.-i Makrát új adományul a Makraiaknak adja (Zs. VII, 1124), majd 1425-ben Makrai János fiait, Miklóst és Györgyöt, osztályos atyafiait, Mihály fiait, Gergelyt és Balázst új adomány címén iktatják e birtokba; ennek Makrai László és Kelemen ellenünondott. Emiatt a következő évben a falut úgy osztották meg, hogy egyik felébe Makrai Bereck fia Kelement és fiát, Lászlót, a másikba Makrai János fiait, Györgyöt és Miklóst, valamint Mihály fia Gergelyt iktatják. — Nyírlugos határába olvadt, a községtől K-re (Pesty, Szabolcs m.: Kis Makra, Nagy Makra; Jakab-Kálnási, 273: Makra, Makra-hegy). MÁLKA(-TELEKE) 291. 1213/550: iob-nem de gen. Cupulon, seil: Chrachinum de v. Malca (VR. 379. §, 158); 1268: t-m Malka ... sitam in C-u de Zotmar (Drugeth es. homonnai lt. H. VI, 154; RA 11/1, 1882); 1367/388: t. Porchogo al. nom. Malkateleke (DL 8006; DocTrans. XIV/13, 384). A hn. valószínűleg szn.-i eredetű. 1213-ban a település a Kaplony nemzetség birtoka, itt élő jobbágyukat. Karácsonyt, Buhus szatmári várjobbágy lopással vádolja. 1268-ban V. István ifjabb király ezt a 6 ekényi földet - amelyet korábban Dorogtól [Drug) [a Kaplony nb-i] „Szakállas" My ke elvett-Dorog fiának, [Karászi (Szabolcs m.)] Sándor szabolcsi ispánnak adományozza. 1367-ben már a szatmári polgárok birtokában van (ekkor említik másik nevét, Porcsogót), amelyet Böszörménytelkével együtt [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) ,Adas" Pető fiai: János és István Amac és Dob birtokukhoz tartozónak mond. — Amac határába olvadt (ld. Porcsogó). MALONTA 292. 1274/364: t. Moluntha] (DL 41578; RA 11/1, 2543; ErdOkmt. I, 331); 1274/365: t. Moluncha (Wesselényi es. lt., W. IV, 36); 1363: p. Molunta in C-u Zathmariensis (DL 70553 = LK 24/1946/57, 5. reg.); é.n. [1363]: ~ (DL 95920); 1363/372: p-nem ~ nom. condam Greg-i et Thome sine herede decendencium in C-u Zothmaryensi adiacentem, p. Maiunta (DL 77530; Zichy III, 477); 1421: pr. Malontha (Zs. VIII, 714); 1424: ~ (DF 209653-LO Metales Szatmár nro. 56); 1446:pr. Molontha alias Gergeltamastheleke (DF 211166 = LO Stat. B-535); 1495/496: pr. Malomtha al. nom. Gerger Tamasteleke (DL 16222). Ahn. puszta (szláv) szn.-ből keletkezett magyar névadással. De felmerül annak a lehetősége is, hogy a hn. a malom+tava szóösszetétel rövid alakja. 1274-ben IV. (Kun) László király bizonyítja, hogy [a Szentemágócs nb-i] Eche [o: Ethe] fia: Miklós Malonta, adományba kapott földjét [Karászi (Szabolcs m.)] Sándor bán szebeni és dobokai ispánnal Pertolteleke földért elcserélte, s ehhez Ete fiai: Mykou és Ete is hozzájárultak. 1363-ban a magtalanul elhunyt Gergely és Tamás birtokát I. Lajos király fia [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiainak, János és Jakab volt veszprémi ispánoknak, udvari vitézeinek adományozza (ld. Gergelytamás tel ke alatt is!). 1421-ben Sámelházi Márk fia: Gergely, Miklós fia: László, János, „Mákos" Tamás, László és a másik László panasza szerint - bár mindig és az emlékezet szerint régtől fogva, öröklött jogon bírják - e birtokukban lévő pusztának Majtisi Péter fia: Mihály - őket zaklatva - nem engedi a használatát. 1424-ben Sámelházi János fia: Balázs és Márk fia: Balázs Sámelháza és Malonta birtokukat Majtis felől elhatárolják. 1446-ban Hunyadi János kormányzó különösen Nándorfehérvárban szerzett érdemeiért Bökényi (Ugocsa m. ) Gergely fia Miklósnak adományozza minden királyi birtokjoggal együtt Zombokújlakot és Barlatelke,