Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Miklósnak Kismada birtokára. — Nyírmadába olvadt (Fényes III, 54: „Kis-Mada magyar falu ... N.-Madával összefüggésben, a minthogy lakosai is oda számíttattak"; ma a község belterületének Ny-i, DNy-i része: Mező, 86). KISMAJTÉNY A településre nem ismerünk középkori okleveles adatot. Szirmay (II, 41) szerint a Bátoriaknak az 1417-ben tett új adományban szerepel először Kismajtény neve, de ezt az oklevél nem igazolja (Zs. VT, 462). 1467-ben [a Kraszna bal parti] falu és Dománhida közötti. Keresztalja [Kerestalya) szántó határát Bátori András és Dománhidai András kijelöli (Szirmay i. h.), ám ebben is csak Majtényról esik szó (DF 223200=LO AA. nro. 13). AXVII. sz.-ban elpusztult. 1723-ban telepítették meg „Ebesfalva" telkeit, s azt gr. Károlyi Sándor engedélyével Kismajténynak nevezték el. 1884-ben a Messzilátó csárda helyére települt át a falu az örökös árvizek miatt. A falu régi helyét Ókismajtény pusztának nevezik (MW Szatmár, 98). A XIX. sz.ban É-ról a Tagyi puszta és Domahida, K-ről Dob és Gilvács, D-ről és Ny-ról Nagymajtény határolta (Szirmay II, 43). — M. Kismajtény, hozzátartozik Ó-Kismajtény-telep (Hnt. 1892, 1259: 3970 kh.), R. Moftinul Micj. SM. KISMAJTIS 241. 1341/342>482: t. sessionalis Kysmoytus (AOkl. XXV. 612). 1341-ben Kismajtis telekhely, mint a jánki uradalom része a Szamos mellett, Gergelytamás telekhely közelében feküdt. — Minden bizonnyal Jánkmajtis határába olvadt. KISNÉMETI 242. 1339: p. Kysnempty (AOkl. XXIII, 491); 1341/XVI.: t. Kys Nemethy-Kysnemethy (Uo. XXV, 241 ); 1406/630: t. Kysnempthy (DFjelzete nincs! LO Metales Szatmár, nro. 28; Szirmay I, 150; II, 291). Ahn. utótagjának jelentése 'német/ek/e, a Kis-előtag a falu méretére utal. A település 1216ban tűnik fel Mikola határjárásakor, annak D-i határa ugyanis a németek helységének a földjével érintkezik a régi híd mellett (Szirmay II, 288). 1339-ben Vasvári és Németi határát elválasztják. Ekkor Kisnémeti, Micske és Vasvári birtokok határai egy ponton egybeszögeltek. 1341-ben Szatmárnémeti és Vasvári határperében említik az utóbbi. Sziget és Kisnémeti föld, majd D-ről a Nádas patak [fl. Nádas) mellett Mikola, Vasvári és Kisnémeti föld közös határpontjait. 1406-ban ismét kijelölték Kisnémeti, valamint Vasvári, Mikola, Sziget és Homok földjei közös határpontjait. Kisnémeti és Vasvári között érintik a Füzesér medrét, a Sárosvize [fl. Sarosuize) patakot, a Bodonyakereke füzest (ruheta uiminum Bodoniakereke), a Nádasd patakot [fl. Nadasd), amely mellett D-ről található Szatmárnémeti és Kisnémeti, valamint Mikola és Homok hármashatára. Kisnémeti és Mikola között Pető ispán és a 4 szolgabíró, valamint András városbíró útmutatása szerint jelölték ki a határt. Amikor Mikolához érnek, András szerint itt híd volt, ettől K-re a Nádasd patak [fl. Nadasd) és az Éger erdő (sylva Eger). László fia: Domonkos mikolai nemes azonban a hídtól kezdve tiltakozik, szerinte a híd a Nádasdon van, s ennek bizonyítására András király 1216. évi oklevelét mutatja fel. Megesküszik, hogy az Eger silva seu/\/ß. Nadasd a Ny-on kezdődő határtól a forrásig, K-re a folyóigami András király levele szerint É-on van - az övé, s Mikola határai között van. Kisnémeti, valamint Sziget és Homok között D-ről tölgyfák, É-ra a Sár folyó [fl. Saar), azon átkelve Fiúsár patak [fl. Fywsaar), Éger erdő [silua Eger) a nagy út mellett. — Szatmárnémeti határába olvadt (Szirmay II, 288: „Kis-Nempthi most a' Némethi határba").