Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
KISPANYOLA 243. 1366: p. Kysponyla (DL 52100; Kállay II. 1584); 1367: p. Kyspanala (DL 52109; Uo. II, 1593); 1379: ~ Kysponula (DL 52304; Kállay II, 1798). Panyolának a Kállóiakkal azonos nb-i Panyolaiak által bírt részét nevezték a XIV. sz.-ban Kispanyolának. Feltűnésekor, 1366-ban [a Balogsemjén nb-i] Panyolai Péter fia: János tiltakozik amiatt, hogy az apja által az azonos nb-i Dománhidai [„Nagy"] Miklósnak zálogba vetett Kispanyola birtokát a zálogdíj lefizetése után sem akarja annak fia: Miklós visszaadni. A következő évben Szabolcs m. vizsgálata kiderítette János igazságát, megtoldva azzal, hogy „Nagy" Miklós fiai: Miklós, János és Mihály a népes birtokot pusztítják. Panyolai János panasza szerint 1379-ben „Cudar" Péter bán szamosszegi officialisa, Borsvai (Beregm. ) Egyed fia: István az odavaló jobbágyokkal az ő Kispanyola birtokát is használja. — Panyola határába olvadt. KISPELESKE Ld. Peleske alatt! KISPIRICSE 244. 1378/550: Geo., Lad., Jo., Pet. de Kyspereche (DL 24910); 1405: p. ~ (C. Tóth: Lelesz III, 143); 1406: ~ (SzSzBOkl. 86-7); 1413: p. Kispereche (Zs. IV, 163); 1415: Pet. de Kyspereche (Uo.V, 1099); 1417: ~ de Kysperechen, St. diet. Bude de ~ (Uo. VI, 635); 1421: St. et Thomas de Ky pereche (Uo. VIII. 714). A számos családtagból álló Piricsei es. a XIV. sz. közepére kettévált, birtokaikat is megosztották, így jött létre Kispiricse, míg az ősi falurész Nagypiricse (1405: p. Nagpereche C. Tóth: Lelesz II, 90) maradt. 1378-ban az idevaló György, László, János és Péter a Rádiak státusperében tanú. 1405-ben Kispiricsei Péter fia Péter, György fia Pál, Balázs fia: János és János fia: István tiltakozik, hogy Nagypiricsei István és Bogáti (Szabolcs m.) János az előző évben birtokuk határjeleit lerombolták és elszántották (Uo.). Ugyanazon évben az első két személyt iktatják a Szatmár m.-i Kispricse részbirtokába, ennek Piricsei János fia: István ellentmondott. 1406-ban Kispiricsei „Csomaz" János fiai: István, András és László, György fia: Pál, Péter fia: Péter, Balázs fia: János az ő kispiricsei birtokuk határát megjáratják Nagypiricse felől. A határjárásban említett Kismező (campus Kysmezew) a nyírbátori határban található ( JakabKálnási, 117). 1413-ban Kispiricse őket illető részeibe Kispiricsei Pétert, Pált és Mihályt iktatják be, de ennek az ugyancsak Kispiricsei János fia: István és fia: Mihály ellentmondott. Az idevaló Péter Vaja ügyében tanú (1415), István és Tamás kijelölt királyi ember a Sámelháziak perében ( 1421 ). Péter és Kispiricsei „Bude" István, mint Bátori Szaniszló fia: István, György fiai: János, Antal és Barnabás familiárisai 1417-ben kaszai és ábrámi jobbágyokkal Bánházi György Bátor birtokára törtek (valamennyi Bihar m.-ben), ott nagy mennyiségű szénát égettek fel. — Nyírbátor határába olvadt, a várostól D-re, a piricsei határszögletben (Pesty, Szabolcs m.: Kispiricse; Jakab-Kálnási, 118: KísJPiricse). KISRESZEGE A 2 Részege egyike. Ld. Részege és Szentjánosteleke alatt! KISROZSÁLY 245. 1314/499: Kysrusald que al. nom. Saar dicitur (AOkl. III, 857); 1425: inportionibus... KysRosal (DF 284086=LO Acta Bercsényiana V-12); 1470: p. Kysrosaal (DL65100); 1472!: p. Kysrvsal in Zathmariensi C-us exist. (DL 68656; Száz. 5 /1871/ 659); 1476: p. Kysrosal (LO Proth. parvum fol. 65). A Rozsály megosztása révén létrejött települést Sár néven is említik. 1314-ben a Gutkeled
