Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

tárvillongásaikat az országbíró elé viszik. Ekkor a Bátoriak Kálmánd és a kaplonyi nemesek (Károlyi Mihály fiai: Lanc és Bertalan, László fiai: János és Jakab, valamint az utóbbi fia: De­meter) Kaplony birtoka közötti határt megjárják. A határpontok: Körtvélyhalom (Kerthvelhalom), Füzesér [aqua vulgo Fyzeser), Balázsfölde rét (r. pratosa Balasjélcle), Mérgestő folyó [fi. Mergesthew), Kálmándról Petére vezető út, Nyáras cserjés (adparvum rubeíum Nyaras uoc), Kálmánról Károlyba vezető út. Kálmánd, Károly és Pete közös határ­pontja, Apátharasztja erdő (silva Apathharazthya), Kálmánról Vadára vezető út, Aranyas ha­lom völgye (vallis Aranashalomvelgew), Kálmánd, Károly és Csalános közös határpontja, a Kálmándról Csalánosra vezető út, Csalános és Vállaj közös határpontja, Vállajról Kálmándra vezető út, Kiskörös Föld (t. Kyskeres), Nagykörös erdő (silva Nagkeres). Ezek közül aXLX. sz.­ban ismert volt a Mérgesi csárda (Kaplony), Nyárasi erdő (Kálmánd), Körös erdő (Csalános, Vállaj, Pesty, 1864). Egyházát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték ( 1500). Ref. templo­ma „régi, kőből, hajdan katolikus" (Acta C). A XVII. sz.-ban Domahida, Majtény, Károly, Kaplony, Vada, Csalános és Börvely (Károlyi IV, 307), a XIX. sz.-ban É-ról Börvely, K-ről Kaplony, D-ről Nagykároly, Ny-ról Vállaj és Csanálos határolta (Pesty, 1864). — M. Kálmánd, R. Cămin, j. SM. (Hnt. 1892, 1218: 3310 kh.). KAPLONY(-MONOSTORA) 213. Simon de Keza: Cron. [1283 k., 900 u.-ra]: Quinti vero exercitus Cund est dictus capitaneus. Hic cca. Nyr habitavit, huiusf-i Cusid et Cupian sunt vocati (SRH I, 166); Chron. saec. XIV.[ <Chron. saec. XIII., 900 u.-ra]: ... Kusyd et Cupan, qui prope Nyr [o: Nir] fixere sua castra ibique post bapismum monasterium fundavere (Uo. I, 291); 1267: Koplon­Monostura (Heller 33, Szirmay II, 49-re hivatkozva, ahol ez a név nincs!): 1268: per Kupién c-m hominem nostrum (Kolozsvári Állami Lt., Szatmár m. lt. DF 291393); 1284: nob. domina relicta c-is Koplun (DL 64008; H. VI, 302); 1300>360: p. Koplan (DL 85334; Sztáray I, 37); 1334: mon-i S. Martini confessons de Koplon (DL 98537; Károlyi I, 88, 92); 1335: p. Koplonmonostura (Uo. I, 114; AOkl. XIX, 703); 1370: /:. mon-i dicti Kapplyan (DL 98611; Károlyi I, 315); 1381: p. Kapianmonostora (DL 98633; Uo. I, 377); in v. Caplon (DL 98636; Uo. I, 379); 1396: p. Kaplyan (Zs. I, 4331); 1419: p. ~ (DL 98833; Károlyi II, 49). Kézai Simon krónikája szerint a honfoglalás után ,Az ötödik sereg kapitányát Kündnek hívták; aki a Nyír körül lakott, fiait Küsidnek és Koplyánnak nevezték" (Kristó Gy. fordítása). AXIV. sz.-i krónikakompozició ezt a tudósítást azzal toldja meg, hogy (Kund) „fiai: Küsid és Kupán, akik a Nyír mellett ütöttek tábort, és ott a keresztségét követően monostort alapítottak" (Kristó Gy. fordítása). A hn. török eredetű, jelentése 'tigris'. Károlyi Sándor az Ecsedi-láp DNy­i szélén fekvő kaplonyi monostor 171 l-ben kelt új alapítólevelében egy 1195. évi oklevélre (Károlyi II, XX); Szirmay (II, 49) [a Péc nb-i] Dénes nádor [1272-4] 1267. évi/!/oklevelére hivatkozik, amelyekben a kaplonyi monostort említenék. Egyik oklevél sem volt már a 19. sz. végén ismeretes. Rupp (II, 283) oklevélre nem támaszkodó, 1290. évi Szent Márton titulusra utaló adata ellenőrizhetetlen. A névadó [Kaplony nb-i Mikó fia:] Kaplony ispán 1268-ban Szentmárton és Vasvári iktatását végzi. Özvegye a váradi káptalan előtt német szolganőjét (ancillam te/u/tonicam) és annak kisleányát, Erzsébetet felszabadítja (1284). 1300-ban [a Kaplony nb-i] Varsányi Mihály [a Vitkai cs. őse] fiai: Gál, Mihály, Demeter és Marcell nemzetségtársaikat, [Nagymihályi (Zemplén m.)] Jakó fiait, Jakot és Andrást e birtokuk elfoglalásától is tiltják. 1331-ben Endus fiai: György és Deun, az előbbi György fia: András, „Zonga" Péter, Péter fia: Márton és „Ördög" András fiai: Miklós, Simon, Mihály és Marhart Börvely birtok szomszédai (AOkl. XV, 415). 1334-ben a kaplonyi Szent Márton monostor Vitka

Next

/
Thumbnails
Contents