Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

nedek 1378-ban gáti birtokuk 1/3-t [Ártánházi (Szabolcs m. )] Péter fiának, Benedeknek és fiainak, Antalnak és Tamásnak 16 arany ft. évi bérért (ft.-ját 38 d. g.-sal számolva) 20 évre elzálogosítják (DL 52250; Uo. II, 1753). 1423-ban Nábrádi János fia: János és János deák, valamint Bánki Lőrinc fia: László Szatmár m.-i pusztája, melyet Nagypiricsei István erőszakkal elfoglalt. 1426-ban kiegyeznek, Piricsei lemond róla s Piricsével közös határát megjárják (ld. Karuly alatt!). A Bátori- és Károlyi-birtokok határainak 1431. évi rögzítésénél Porháza és Vasvári határpontjai ellen Nábrádi János deák, a másik János, János fia és Gáti Bánki László és Pilisi Péter személyesen tiltakozott. 1439-ben Nábrádi Jánost és Kristalóci (Kőrös m.) Jánost iktatták az akkor már Szabolcs m.-be számított Gát felébe. — Piricsétől DK-re kereshető. GEBE 147. 1332-4/PpReg.: And. sac. [de Gebe], ~ de Gebe (Vat. 1/1, 108, 117); 1337: p. Gebey (DL 31081); é.n. [1340]>390: v. Gebe (AOkl. XXIV, 673); 1350: p. Ghebe (DL 41128); 1384: viamdeu. Gebe (Süttő: Anjou II, 76); 1396: viade ~ (Zs. I, 1644); 1427: p. ~ (DL 11894; DF 209616 = LO Metales Szatmár, nro. 6); 1427/740: ~ (DL 73773; Teleki I, 492); 1429: p. ~ (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: ~ etpr-is Recsk, Thuzokos, Tarkan (DL 24518). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A szn. a magyar Gebart, német Gebhart becézett alakja. A falu 1286-ban [a Káta nb-i Csaholyi] Ábrahám fia: Péter meg nem nevezett birtokaként Hodász szomszédja (DL 62395; H. VIII, 444). 1337-ben Csaholyi Péter fia Jánost e birtokán idézik. 1350-ben Csaholyi Péter fia: János mester gebei birtokának használatától is tiltja különösen [Jánosi] „Kántor" Mihályt, Jánost és Berecket. 1427-ben Csaholyi István fiai: János és László Gebe, valamint János fia: István és Szaniszló fia: másik István bátori nemesek Vasvári birtoka közötti határt is megjárják. Ekkor 1 helyen érintkezik Gebe, Vasvári és Bátor birtokok határa, míg 2 helyen Bátor és Gebe közös határpontjait említik, továbbá a Bátorból Gebére vezető utat. 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia: István fiait: Jánost és Lászlót e birtokukban s a hozzátartozó Recsk, Túzokos és Tárkány pusztákban is új adomány címén megerősíti. Az innen Radalfra vezető utat többször is említik (1340, 1384, 1396). Az erdélyi püspökség szaunán főesperességében fekvő egyházának András papja 1332-ben 5, 1333-ban 1 g. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „kőből, régen a katolikusoké" (Acta C). A XIV. sz.-i hajóhoz egyenes záródású szentély csatlakozott. 1796-ban a Ny-i főfalat, 1910-ben a szentélyt is elbontják (Juan Cabello: A nyírkátai templom régészeti kutatása. In: Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. KÖH, Bp. 2004, 75-86 alaprajzzal). AXIX. sz.-ban É-ról Hodász, Nyírmeggyes, K-ről Nyírcsaholy, Fábiánháza. D-ről Teremi puszta, Nyírvasvári, Ny-ról Nyírbátor, Császári határolta (Pesty, 1864). — Nyírkáta (1955), SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1139: 4647 kh. = Gebe). GÉBERJÉN(SZEG) 148. 1181/288/366/XV.: cum Gabrian (DL 64073; RA 1/1, 133); 1381: p. Gaborian (DF 219932 = LOAA. nro. 12); 1387: p. Gabrian (Zs. I, 10); 1393: p. Geberien (DL 7856; Csáky 1/1, 169);p. Geberyen (DL 8016; DocVal. 461); 1436: pr-o Gaboryanzeg ( 12882-4, 12891; Csánki D., Száz. 27/1893/224; az iktatást és a másolatokat ld. Csaholc alatt!); 1438: pr. Gaboryanzegh (DL 1321 1); 1462: pr. Geberyen (DL 15736); ~ (DF 211088 = LO Stat. B330). A hn. a magyar régi nyelvi Gáborján—Géberjén szn.-ből keletkezett magyar névadással. A [Szamos jobb parti] falu 1181-ben a cégényi monostor Daróc prédiumának határjárásakor tűnik fel, mint irányt jelző hely. A település a tatárjáráskor (1241 ) részben elpusztult, amire