Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

ERDŐ 122. 1272/511: ad v-m Paulif-i Pud Erdeu voc. (DL 62395; H. VIII, 439); é.n. [1451]: pr. Erdew (LO AA. nro. 2); 1454: pr. Bethlenerdew ... intra m-s p-nis Janosy (DL 62312); Bethlenerdeu (DF 222553=LO AA. nro. 26). A hn. a régi magyar Erdő szn.-t tartotta fenn. [Őri] Pud fia: Pál faluja 1272-ben Hetény határjárásában tűnik fel, amely pusztára 1451-ben és 1454-ben a Jánosi Kántorok leányági leszármazottai jogot formálnak és nyernek. Betlen az egyik Kántor prédium neve (ld. ott). — Talán azonos a kántorjánosi határ Erdó'-háíi-dűfó'-jével (Kálnási 1989, 129). ERDŐD 1. 123. 1215/550: Abel a-diac. de Herdeud, ... prist. Torna de ~ (VR. 273.§, 198); 1216/XVIII.: Jobe c-e de Erdowd [o: Erdovde] (DL 72374; Szirmay II, 287 magyarul; F. VII/3, 19); 1216>391>391: ~ (DL 52728; TT. 1903, 118); 1221/550: Udvornici regales de v. Eruhud [o: Erdeud] (VR. 103.§, 261); 1231/397: ve. siluam Erdeud (DL 174; W. XI, 232); 1264/291: Woch-Roch [o: Both] c-i... de ~, silvam... de ~ (DL 90750; F. IV/3, 208; RA II/4, 3768); 1272/511: Almus c. de Wgocha et de ~ (DL 62395; H. VIII, 438); 1323: Petew-Peteu c. de Erdeu (AOkl. VII, 203-5, 209); 1330: mg. Petheuc. de Zothmar et de Erdeud (Károlyi I, 72; Uo.XIV, 291); 1332-4/PpReg.:Mc. sac. de ~, ~ de Ordeud (Vat. 1/1, 108, 119); é.n. [ 133241 k.]: mg-o Jo-ef-o Brici c-e de CzatmarN

et de Oroddi[o: Ordod] (DL 56636; H. VII, 391; Kállay I, 53); 1359/XVI. sz.: in districtu de Erdeud exist. (DL 76928; Zichy II, 369); 1367: ... de Erdeud dictus (DL 96422); 1378>503: districtus Erdewd (DL 72092; DocVal. 280); 1385: p-nes regales... Erdeud... in C-u Zathmariensi habit, exist. (Süttő: Anjou II, 468); +71391: Artoutiu (Miklosich-Müller: Acta patriarchátus Constantinopol. II. Vindobonae, 1862. 156-7); +71391 >479/491/494/498: Megyesalja (latin nyelvű átírás: DL 36886/másolat/; Mihályi 110; 606-7; T. 39/1925/ 23); é.n. [1390 u.]: v. Erdeud (DF 283976; DocVal. 474); *1394: Dat. in v. ~ (DF 220187; Uo. 479); 1424: p. Erdewd (LOStat. D-197; Wenzel 1857: 61); 1456: inp-ne ~ aut in territorio eiusdem (DL 15102). A hn. a szn.-ként is alkalmazott magyar erdő fn. -d képzős származéka. A falu a XIV. sz. első harmadáig erdőispánság központja. 1215-ben terebesi emberek ügyében Ábel erdődi esperes a bíró, Jób ispán az ülnök s az idevaló Tamás a poroszló. 1216-ban Jób erdődi ispán Mikola határjárásánál a király poroszlója. 122 l-ben az itt élő királyi udvarnokok azzal vádolják [a Gutkeled nb-i] Ehellős ispán fiának, Aladárnak a prédiumán lakó tohi Pótát és Csömört, hogy ők szintén közülük való udvarnokok. Fentős erdő kisebbik része a Szamos folyó közelében, az erdődi erdő irányába esett (1231). Az erdőispánság ispánja 1264-ben [7 Tecus sárosi ispán testvére (vö. 1249: DL 64007; H. VI, 51)] Both ( 1291 : Roch/!/), 1272-ben pedig Domokos fia: Álmos, egyúttal ugocsai ispán; neki és testvéreinek, Domokosnak, Pósának, Csornának és Jánosnak V. István király a Szatmár m.-i Hetény földet adja. 1323-ban [a Zsidó nb-i Szántói (Közép-Szolnok m.)] Pető erdődi ispán Lázárit és Darócot a királyi javak közé foglalja. 1330-ban ugyanő, mint szatmári és erdődi ispán [felesége a Bár-Kalán nb-i Szeri (Csongrád m.) Pósa nővére!, Margit (1359: DL 4869)] majtényi és piskárkosi jobbágyok perében ítélkezik. Az utolsó ismert erdődi ispán [a Gutkeled nb-i Bátori] Bereck fia: János, egyúttal szatmári ispán. Ezután az uradalmat 1385-ig Engel (Archon. I, 126) szerint a mindenkori szatmári ispánok irányítják. A (Közép-Szolnok m.-i) Bogdánd királyi birtokot 1359-ben az erdődi kerületben fekvőnek mondják. Talán idevalók voltak „Erdődi" László fiai: Péter és Pál [jobbágyok], akik 1367-ben megölték „Chichach" Domonkost, s ezért 22 aranyat fizetnek. 1378-ban a Közép-Szolnok m.-i Kővár eladományozásakor I. Lajos király az erdődi