Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
testvére, Mihály nevében is - a Szatmár m.-i Encsencs 'A-t átengedi Erzsébet leánya férjének, Váradi (Bihar m.) Péter fia: László debreceni királyi sóalkamarásnak. [Leszármazottaik a Zeleméri „Kamarás" cs.] A Szabolcs m.-i Bogáttal volt határos, és innen Szalmádra közút vezet (1409). A XIX. sz.-ban É-ról Bogát (Szabolcs m.) és Piricse, K-ről Piricse, D-ről Nyírbéltek és Lúgos, Ny-ról Bogát és Gelse (Szabolcs rn.) határolta (Pesty, 1864). — Encsencs, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1092: 5541 kh.). ENDRÉD 120. É.n. [1312]: ... de Endreg (AOkl. III, 319; ErdOkmt. II, 198/2); 1332-4/PpReg.: Jo. sac. de Sydred, ~ [sac] de Dendreg, ~ sac. de Endrid (Vat. 1/1, 108, 116, 134); 1336: DeseuJ. Lucacius deEndered (AOkl. XX, 98, 114); é.n.[ 1372-75]: p. Endréd (DF 273768 = LO Stat. P-305); 1391: Lad.J. Potochde ~ (DL 98673; Károlyi I, 450); 1398: intra m-s p-nis ~ exist. (C. Tóth: Lelesz I, 246); 1425: p. ~ (DL 38248). A hn. az Endre szn.-nek -d képzős származékából alakult. 1312-ben I. Károly király Endrédi Füle fia: István fiai: Tamás és István vagy Miklós Maron (Kraszna m.) földjét hűüenségük miatt elvette, s [a Gutkeled nb-i] Bán-i (Bánházi) Ivánka fia: István mesternek adja. 1336-ban az idevaló [Péc nb-i] Lukács fia: Dezső 1 lovát 28 M.-ért eladta [a Kaplony nb-i] Vadai Endus fia: Detx>n-nak, ám Dezső szerint a teljes vételár nem került megfizetésre. Az utóbbi 1341ben kijelölt királyi ember Várcsomaköz ügyében (AOkl. XXV, 837, 85 1 ). 1372-75 között [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető Jánost és Istvánt iktatják e Szataiár m.-i [Ér jobb parti] birtok részeibe. Az idevaló Patacs fia: László Dobos és Olcsva határperében tanú ( 1391 ). 1394-ben [a Hontpázmány nb-i Ardói (Ugocsa m.)] Endrédi Zoárd fia: Tamás [felesége Marinna, fiai: András és István 1412: Zs. III, 2129] részére 3 M.-t kellett volna fizetni [a Zsidó nb-i] Piliskei István fiai: Bekcs, István és Tamás szántói és szilvási (Közép-Szolnok m.) jobbágyainak (Zs. I, 3286). 1398-ban az előbbi azzal vádolja [Káta nb-i] Dengelegi Pongrác fia Lászlót és fiát, Bertalant, hogy Endréd határain belül több mint 1000 hold szántóföldet felszántatott, bevettette, az Endrédhez tartozó erdőt kivágatta és elpusztította. 1425-ben Endrédi Zoárd fia: [Tamás fia:] István komáromi várnagy tiltakozik, hogy András [felesége: Dorottya 1442: DL 38250] anyai testvére más endrédi osztályos testvéreivel együtt Endréd és Dengeleg határ-megállapításakor Dengelegi Zsigmond Dengeleg birtokához endrédi földet csatoltak. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának János papja 1332-ben és 1333-ban 3-3 g., 1334-ben új d.-ral számított 6 g. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „régi templom, kő, hajdan a katolikusoké" (Acta C.). AXIX. sz.-ban K-ről Dengeleg, D-ről Pér és Ete puszta (Közép-Szolnok m.), DNy-ról Szalacs (Bihar m.), Vasad és Piskolt határolta (Pesty, 1864). — M. Érendréd, R. Andrid.j.SM. (Hnt. 1892, 1093:5069 kh.). EPERJES 121. 1392: pertinentia Epperyes (TT. 1889. 546, 117. reg.; Zs. I, 2362); 1392/483: ~ (C. Tóth: Lelesz II, 6). A hn. a magyar eper 'földieper' fn.-nek a régi nyelvi eperj változatából képződött. 1392-ben Meggyes tartozéka, amelyet Tövissedi István fia: Jakab mester, deák - kiskorú Péter fia nevében is - Meggyessel, Tárkánnyal, és tartozékaikkal 175 budai d. M.-ért eladja [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) István fia: István mesternek, fiainak, Miklósnak, Lászlónak, Zsigmondnak és Istvánnak, valamint [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén fiainak, István mesternek. Györgynek és Dénesnek. — Nyírkáta (Gebe) határába olvadt, a községtől Kre (Kálnási 1989, 370: Eperjes).
