Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

*EBES 1282: írem in C-u de Zatmar u. Ebes (Gyulafehérvári kápt. lt. DF 277185; RA II/2-3, 3140; KvOkl. I, 25-6); 1282/291: ~ (DF 277200). A hn. a magyar népnyelvi ebes 'mocsaras, zsombékos' mn.-ből keletkezett. Az erdélyi püspökség megfogyatkozott népességű birtoka 1282-ben, amikor IV. (Kun) László király más püspöki birtokokkal együtt csak a püspök joghatósága alá helyezi. Ezt a döntést III. András király 129 l-ben megerősíti. — Jakó Zs. véleménye: a település sohasem volt Szatmár m.-i birtok, valószínűleg az oklevél leírójának megyetévesztéséről van szó. Ez esetben a Szabolcs m.-i Ebes jöhet számításba (ErdOkmt. I, 391, névmutató 377). Györffy Gy. a falut Közép-Szolnok m.-be helyezné. A kismajtényi ref. egyház feljegyzései szerint 1723-ban ref. magyarokat telepítenek Ebesfalva telkeire, amelyet gr. Károlyi Sándor beleegyezésével Kismajténynak neveznek el. Innen az árvizek miatt 1884-6-ban új helyre költöztek, s a régi faluhelyet Ókismajtény pusztának hívják (MW Szatmár, 98; ld. még Németi, 179). Mándy (1864) Szatmár és Németi külső határa helynevei között említi Ebesjöldjé-t. Nem dönthető el, hogy melyik hn. jelölheti az Árpád-kori falu helyét. ECSED 1. 114. 1220/550: prist. Zomoydev. Euchety (VR. 58.§, 247); 1291: t. seup. Eched (DL 1337; W. X. 69; hibás keltezéssel: W. VI, 338); 1307 fo: 1317J/325: p. seu t. ~ in C-u Zathmar (F. VIII/1, 228; AOkl. II, 137-8 között); 1317/325/XVIII.: ~ (AOkl. IV, 439); 1322/336: p. ~ (A. II, 20; AOkl. VI, 602); 1322/336/XVIII.: ~ (Uo. 602); 1325: ~ (Uo. IX, 268); 1325/327/XVI. sz.: p. Wchud (Uo. 353, 378); 1325:

p. Wezud-Vezud [o: Wchud-Vchud] (Uo. XI, 35); 1329: p. Eched in C-u Zathmariensi exist. (A. II, 416; AOkl. XIII, 360); 1332>341:p. Eucnd/!/(A. IV, 104; AOkl. XXV, 392); 1334: p. Eched (DL 2810; A. III, 61); 1337: í. seu p. Echud (DL 24674); 1337/XVIII: ~ (DL 98541); 1349: p. Eched uoc. in C-u Zothmar exist. (DL 4036; A. V, 273); 1354: p. Euchud (DL 4407; A. VI, 163); 1357: p. Eched (DL 31 100; A. VI, 598); 1357/746: ~ (DL 73665); 1365: p. ~ (DL 5379/1-2); 1365/XVIIL: ~ (98587-8); 1370: in p-ne Echud in C-u Zathmariensi situata habit. (DocTrans. XIV/13, 724); 1373: in p-ne Eucheud [o: Eched] (DL 6127, 31106; F. IX/4, 679-80; a XVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!); 1377: p. Echud (DL 6404); 1377/XVIII. sz.: ~ (DL 107378); 1427: p. Eched (DL 11894); 1427/740: DL 73773; Teleki I, 490.). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A [Kraszna bal parti] falu 1220-ban tűnik fel Zomoj poroszló nevében, aki tarkányi és tyukodi emberek ügyében jár el. 1291-ben [a Gutkeled nb-i László fia: „Vak"] Dorog ispán fiai: László, Márkus, Albert és Domonkos nővérük férjének, [Marázi (Szabolcs m.)] Gyula fia: [„Vörös"] Gyulának engedik át egy részét. 1304-ben Dorog felsorolt négy fiának Szentgyörgy (Szabolcs m.) birtok ügyében [a Gutkeled nbi] Pelbárthidai, Adonyi, Diószegi (Bihar m.) és Dobi (Szabolcs m.) családok tagjai 20 M.-t fizetnek (Str. II, 541-2; AOkl. I, 620). 1317 előtt „Vak" Dorog fia: Domonkos és Dorog fia: Márkus fiai a hűtlen [Borsa nb-i] Kopasz volt nádorhoz csatlakoztak a király ellenében, ezért megölettek. Ecsedet - mint volt birtokukat -1. Károly király a rokonság okán Bátori Bereck fiainak, János és Lőkös mestereknek adományozza. 1322-ben „Vörös" Gyula leánya: Csala [Helmeci] Ungi Jakó fia: Batiz felesége és István fia: Miklós leánya: Ilonc adja el részeit, Ecsed birtokuk Vá-t malomhelyekkel együtt - amely anyjuktól került hozzájuk - 25 M.-ért a Gutkeled nb-i Bátori Bereck ispán fia Jánosnak és testvéreinek, András mester váradi éneklőkanonoknak. Lőkösnek és Miklósnak. 1325-ben I. Károly király az 1317. évi adományt megerősíti. Ennek oka az, hogy „Magyar" Pál mester, gímesi várnagy is királyi adományt szerzett 1324-ben