Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

[a Hontpázmány nb-i] Mátéi Hont, mint örökös nélkül elhalt ember birtokaira. Ez utóbbi szintén leányágon örökölte megEcsed másik felét. A beiktatásnak azonban Hont unokái: [Jánosi] Tamás fia: István és [Mikolai] Imre fiai: János és Egyed ellentmondtak. Pál mester Máté és Ejeg átengedése fejében lemond az ecsedi adományról. Ezt a király 1327-ben megerősíti. 1329-ben Jánosi Tamás fia: István és László zálogosítják el a Szatmár m.-i ecsedi birtokrészük felét 4 évre 8 M.-ért (a M.-t 50 cseh g.-sal számolva) a Bátoriaknak. Ez utóbbiak 1334ben a birtok területére I. Károly királytól várépítési engedélyt kaptak. (Ld. Ecsed-vár alatt!) 1337-ben Mikolai Pongrác fia: Imre (Hontsponsus-a) fiai: Egyed és János 40 M.-ért (M.-ját 90 g.-sal számolva), majd 1349-ben újabb 10 M.-ért ecsedi részüket Jánosi Tamás fia: István hozzájárulásával végleg átadják a Bátoriaknak a sárvári monostortól D-re fekvő földjüket. 1354-ben a Bátoriak három részre osztották, melyből egy rész Péteré, a másik Miklós mesteré, s harmadik János fiaié lett. 1357-ben Bátori Bereck fia: János fiai: László és György birtokaikon sorsot vetve megosztoznak. Ecsed 1/3-a Györgyé lett, ám az itteni szántóföldek (í. usualis) közösek maradnak. 1365-ben a birtok 1/3-t adják át az elhunyt Miklós leányainak, Borbálának és Anych-nak. 1370-ben fiútestvérük, Miklós fia: Miklós halála után itteni birtokrészét is 2 részre osztják: „Baksa" (didi Boxa) János házától É felé Miklós fia: Pál házával bezárólag, de Miklós leányai része kivételével Bereck fia: János fiaié, Lászlóé és Györgyé, Pál házától kezdve É-ra Lőkös fia Péteré lesz. 1373-ban Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek osztozásakor az elhunyt Miklós fia: Miklós mester itteni részbirtoka Györgyé lett, a szántóföldek a földesúr és a jobbágyok közös használatában maradnak. Később mégis úgy döntöttek, hogy a birtok VA részét László kapja. 1377-ben [a Szentemágócs nb-i] Kölesei János fia: István felesége [Bátori Anna] és [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fia: János leánya, Margit panasza szerint Bátori Péter fia: János, György fia: János, László fiai: György és Szaniszló ecsedi birtokrészüket is elfoglalták. 1427-ben János fia: István és Szaniszló fia: másik István bátori nemesek Ecsed, és Csaholyi István fiai: János és László Csaholy birtoka közötti közös határt is megjárták. Ekkor egy helyen érintkezik Ecsed, Fábiánháza és Csaholy határa, az említett Dorogégre-berek (ulmus Dorogegere—Dorogegre) a Nagytóval (locus Nogthow), a Szakadátföld (t. Zakadak), Long erdő (silva Long h) és Cseres liget (lygeth vulgo Chères nom.) közül a Nagytó, a Long erdő él az ecsedi határban (Kálnási 1989, 328-9), a Cseres ma Cserét néven (Uo. 320). Ugyanakkor érintik a Fábiánházáról Csaholyba vezető utat. Bohol = Fábiánháza határosa (1332, 1341). Középkori egyháza a XIX. sz. közepén „a vártól a város felé egy szigeten állott..., melly most is látható, s ez előtt sáncz lévén, a város felől hídon kellett abba járni (Fényes I, 290). Ugyanakkor É-ról Györtelek és Kocsord, K-ről Tyúkod és Porcsalma, D-ről Fábiánháza és a szentmar toni erdő, Ny-ról Nyír csaholy és Kisecsed puszta határolta (Pesty, 1864). — Nagyecsed, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1385: 7543 kh, Kisecseddel együtt). ECSED 2. 114/a. 1370: 1 sessio Vched (DocTrans. XIV/13, 723). [A Gutkeled nb-i] Bátori Lőkös fia: Péter és Bereck fia: János fiai: László és György mesterek 1370. évi osztozásakor a falu után 1 ecsedi telek megfelezéséről is döntenek, amelynek a falu felőli része az árokig (usquefossatum) Péteré, a rét felőli része az utóbbiaké lesz, maga az árok közös marad. Az ecsedi uradalom 1648. évi urbáriuma szerint Kisecsed birtok a vár tövében volt (Károlyi IV, 285), ezért a telek helyét Kisecsed előzményének tekinthetjük. A XIX. sz.-ban Nagyecsed, Fábiánháza, a csaholyi és szentmártoni puszták határolták (Szirmay II, 80). — Nagyecsed határába olvadt (Kálnási 1989, 325: Kisecsed).